Kosztolányi Dezső a pesti utcán (102)
Halálangyal
A budai hegyekben vasárnaponként vidám, tarka csoportok éviekéinek, száguldoznak sítalpakon. Piros és kék és fehér és zöld zekékben, a délszaki tájak színpompáját, a nyári rét derűjét varázsolják egy-egy órára az egyhangú fehérségbe. Ebben a rikító színképben megdöbbentő ellentétként hatott az a fiatal lány, aki talpig feketében, hosszú gyászfátyollal siklott le egyik meredek lejtőn. Röpülő fátylával olyan volt, mint régies, múlt századbeli képeken maga a halál röpülő angyala. Csupán – egyébként szintén fekete – sítalpai vallottak a mai kor gyermekére. (Pesti Hírlap, 1935. január 24, csütörtök)
2015. március 1. 08:44
Kisértetiesen emlékeztet ez a sitalpakon száguldó”halálangyal” Liviu Bobeş,brassói festőművészre,aki a kommunista visszaélések elleni tiltakozása jeléül felgyújtotta magát.Mint eleven fáklya siklott alá a zsúfolt pojánai sipályán s csak a völgyben roskadt össze,akkor már füstölgő, fekete angyalként.Ennek már közel harminc éve…
2015. március 1. 09:41
Liviu Babesről honlap készült, sokmindent megtud róla és a körülményekről az olvasó:
http://liviubabes.ro/
2015. március 1. 10:43
Köszönöm a linket,én sajnos csak annyit tudok ,amit annak idején felesége,Etelka mesélt a körülményekről.Lám,sajnálatos módon még a nevét is hibásan irtam.