„… mindig arról írok, amit látok. És így látom én az Internetet: olyan mint egy óriási karnevál, mint egy erdő teli fantasztikus állattal, mint egy labirintus, amelynek valamennyi sarkában ott bújik az, ami meglephet. Mint egy óriási könyvtár. Az angyalhoz hasonló, az csak vicc – valakinek ugyanis ellenőriznie kell a küszöböt, az átjárót, őriznie kell mindazt az elképzelhetetlen nagy kincset, amit a net jelent. És az angyalok kiválóan alkalmasak erre: ők kalandoznak, ellenőriznek, dirigálnak beleértve azt, hogy az életük maga a teljes mitológia, amely mit tehetne: megismétli más formában, de ugyanazzal a formulával észbeli és lelki adottságainkat, tudatosan vagy anélkül. És a nyelvezete… az a gondolkodásmód kifejezése, nemde? Az Internet elképzelhetetlen a krónikások nyelvén, de akár a Petru Maior nyelvén is (pedig izgalmas lenne!), sőt még a 80-as évek nyelvén sem szólhat. Az Internet felszabadítja a nyelvet – a játék révén. Nem véletlen, hogy nagyon sokan játéknak tekintik a számítógépet, és mint tudjuk, kezd egy bizonyos típusú szubkultúrává válni (persze a harmadik alfabetizáció nagy kultúrájaként értve, nem pedig lealacsonyításként)” – állítja Alina Nelega, aki minden ízében a ma írója, a jelen megszólaltatója. Tanúsíthatják ezt az itt következő mesék is, amelyek csodálatos játékok, akárcsak az Internet fentebb dicsért angyalai.

Foto Anda Cadariu

Alina Nelega 1960-ban született Marosvásárhelyen. 1984-ben végzett az angol—román szakon, a Kolozsvári B-B.T.E-n. Aztán 1995-ig szülővárosában a rádió kulturális adásának szerkesztője, majd az Ariel ifjúsági és gyermekszínház irodalmi titkára volt, jelenleg pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Tagozatának az igazgatója. Írt drámát, regényt, kritikát, mesét – színdarabjaival kétszer is elnyerte az év legjobb drámája díjat (2001-ben a www.nonstop.ro című darabjáért, 2014-ben pedig A forgalomban címűért), amit az UNITER ítél oda és ad a legfigyelemreméltóbb új darabok szerzőinek. Alina Nelega drámái közül néhány –a Rudolf Hess tízparancsolata, az Améli sóhaja és a Zurinka – valamint Az utolsó varázsló című regénye magyarul is ismert. A Zurinka érdekessége, hogy a marosvásárhelyi bábszínházban három nyelven is játszodták: románul, roma nyelven és magyarul – a város három nagy etnikai közössége a maga nyelvén találkozhatott ezzel a színművel, amelyben a cigányok eredetmondáját dolgozza fel a szerző. Az Améli iránti érdeklődésről pedig álljon itt Alina Nelega válasza, amelyet arra a kérdésre adott, hogy „Valójában ki az Ön hőse, akiről ezt a monodrámát írta? – Monica Ristea, Cristina Cassian, Raina von Waldenburg, Codrina Pricopoaia, Louise Brandsdoerfer, Anca Hanu – válaszolta a szerző, a monodrámát előadő színésznőket idézve – … és mások…” – például Andresz Kati is, Améli pesti megszólaltatója. Ezt a darabot Berlinben, Budapesten, sőt még Barcelonában is ismerik.

Alina Nelega újabban megint felhívta magára a figyelmet. Kincses Rékával együtt dokumentumszínházi előadást alkottak a marosvásárhelyi Nemzetiben Double Bind címmel, tavaly decemberben volt az ősbemutatója. Így vall erről a produkcióról: „Évek óta szerettem volna írni valamit a szülővárosomról és a benne élő román és magyar közösségről, de mindig akadályba ütköztem. Végül rájöttem, hogy ameddig nem áll mellém egy magyar társszerző, addig ez nem sikerül… Ez az első dokumentumszínházi előadásom, és ez teljesen más technikát, más színpadra vitelt követel meg. Remélem, sikerült olyan produkciót alkotnunk, amelynek kapcsán hajlandóak vagyunk elfogadni egymást, és amelyből mások is, mi is megérthetjük, hogy a valóságnak több rétege van. És hogy melyik realitást tükrözi az előadás, azt a közönség dönti el.” Vagyis nem fél a kényes kérdésektől, ha azokat tisztességesen megfogalmazhatja. Az itt következő mesék (a sorozat első meséjét holnaptól közöljük) is eléggé kényes kérdéseket vetnek fel. Tanulságos mesék.

Zsehránszky István

Holnaptól tehát:
Alina Nelega: Elégjólhallok Nyuszi meséi