Álruhában?

Öreg, toprongyos ember bandukol az utcán. Szánalom ránézni. Alig vonszolja fáradt tagjait. Hideg van, de azért nem álljuk meg, kivesszük pénztárcánkat, s némi pénzt nyomunk a kezébe.
Az öreg nyitott tenyerén csodálkozva nézi a pénzt, majd elmosolyodik, fejével finom mozdulatot tesz, visszadja nekünk. Nem szói. Még azt se mondja, hogy tévedtünk. De ahogy rápillantunk, azt látjuk, hogy nem csak tévedtünk, de bakot is lőttünk. Olyan finom, nemes és bölcs ez az arc, mint egy tudósé, vagy egy senkivel és semmivel nem törődő milliomosé. Jókai alakjaira kell gondolnunk. A múlt század regényess égé re. Hátha álruhában járó milliomos? (Pesti Hírlap, 1935. november 30., szombat)