Szálasi Ferencet három év egy hónap letöltendő börtönre ítélték. Az egyik legkomolyabb fegyintézetben, a szegedi Csillagban töltötte ezt az időt, noha valamivel előbb szabadult. Főleg magánzárka jutott neki. Csak a német megszállás után lett nemzetvezető testvér és miniszterelnök. Akasztották. Következzen a tudósítás.
„Közel 20 éve vitatkoznak már az illetékes európai körök, hogy levitézlett, nimbuszát vesztett angol kuparendszer helyett valami új csemegével szolgáljanak a sportkedvelő közönségnek, Ennek az új rendszernek a hívei minden igyekezetükkel azon voltak, hogy egységes tervüket megvalósítsák, amely azonban mind ez ideig megtört a régi rendszer ellenállásán. Genfben új csodálatos érzékkel rendelkező sportember, Hitler vette át a kezdeményezést, és neki sikerült is megtörnie nagy lerohanással az ellenállást. Az első kupamérkőzés már le is zajlott, amelyen az első csapatok a következő felállásban álltak fel.
Eredmény: 11:0 (2:0) a tengelyhatalmak javára. Góllövők: Hitler: (- Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia, Dánia, Norvégia, Hollandia, Belgium, Luxemburg-Mussolini: 2. Abesszínia, Albánia- Gr. Csáky: 1- Kárpátalja

A mérkőzés lefolyása
Hitler indítja a labdát a Saar-vidék irányába, majd Mussolini megkaparintja, kiad a jobb szélre Csákynak, aki mintha megolajozták volna, rohan és bead Mussolininek, aki az angol-francia díszkíséret mellett lövi az első gólt. – Abesszínia-: 1:0 . Kezdés után lanyha mezőnyjáték folyik, amelyet csak a Népszövetség zavar meg Anglia segítségével , a tengely csapata megunja a tologatást és a kitűnő formában lévő Hitler megugrik, és az angolok megakadályozása ellenére megszerzi Ausztriát, 2:0. Mezőnyjátékkal végződik a félidő. Az angolok kapitánya a szünetben Lebrunt állítja Schuschnigg helyébe, aki a továbbiakban a tribünről izgulja végig a mérkőzést. Alig kezdenek az angolok, Mussolini máris szerel, és már szökteti Hitlert. A középcsatár gondolkodás nélkül Ribbentroppnak ad át, és az ő lefutását Hitler a tehetetlen Benes asszisztálása mellett bevágja: 3:0.- Csehszlovákia. Alig indul meg a labda, máris a tengelyjátékosok szerzik meg. Mussolini kiad Csákynak és az ügyes ifjúsági jobbösszekötő lefutja Volosint, újabb gólt lő. 4:0. Kárpátukrajna.
És így tovább. Sajátos humora volt a hungarista nemzetvezérnek. Azt írta például, hogy a világon a legelső és következetes antiszemita maga a „Jó Isten.” De egy alkalommal azt is leírta, hogy a Tejútrendszer is nemzetiszocialista, mert a „Nyilas” csillagkép körül forog. Akasztották.

Paksa Rudolf: Szálasi Ferenc és a hungarizmus
Jaffa Kiadó, Budapest, 2013

A kiadó
Demagóg, őrült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet között ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban közel sem ilyen megosztott személyét illetően, Szálasi a 20. századi magyar történelem talán legelutasítottabb alakja.
A kötetben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehetőséget ad, hogy több, olykor lényegesen eltérő nézőpontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt.
A könyv megkísérli a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatja, miként viszonyul hozzá az utókor. A kötetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé.
Paksa Rudolf 1981-ben született Ajkán, az ELTE-n doktorált történelemből és 2009 októberétől az MTA BTK Történettudományi Intézetének a munkatársa. Érdeklődési területe a modern kori magyar történelem; kutatásai súlypontja a 1920. századi historiográfia, a régi Eötvös Collegium, valamint a Horthy-kori szélsőjobboldali irányzatok.