Csomakőröst, az egykori Kőröst már a XIII. századi dokumentumok is emlegetik, valamikor az Orbai járáshoz tartozott. A férfi lakosság nagy része gyalogkatonaként szolgált, így kisnemességhez is juthatott. A megélhetést mégis a gazdálkodás jelentette. A kőrösi Dancs Gábor és Ördög Zsuzsánna házasságából Rozália (1864. február 23-1876. szeptember 30.), Mária (1865. december 20.), Ráchel (1870. december 19.), Gábor (1871. december 6-1873. november 29.) gyerekek születtek. Mária apja 1875-ben 36 évesen, anyja pedig 1883-ban 47 évesen meghalt. A korán árvaságra jutott Mária, ekkor sok társával együtt Bukarestet választotta, és cselédnek szegődött.

Nicolae Grigorescu (Pitaru, 1838. május 15 – Câmpina, 1907. július 21.) a modern román festészet egyik megteremtője Ion Andreescu és Ştefan Luchiannal együtt. Az apja halála után a hat gyerekes család 1845-ben Bukarestbe költözik. Grigorescu egy Anton Chladek nevezetű cseh mesternél dolgozik, tanulja az ikonfestést, majd ortodox templomok belső falaira fest egyházi témájú képeket. Kogălniceanu ösztöndíjával 1861-ben Párizsba utazhat, Belle-Art, Barbizon és más festészeti iskolákban folytatja tanulmányait. Renoir, Millet, Corot, Gustave Courbet, Théodore Rousseau művészek nagy hatással vannak rá, és az „en plein-air” irányzat keretében keresi saját kifejezési formáját. Tanulmányi úton jár több európai országban, sikeres festőként.

A bukaresti műterme házvezetőnője Dancs Mária, aki egyben szerető és modell is. Megszületik egyetlen gyerekük Gheorghe Grigorescu (1866-1955), és 1887-ben elhagyják a zajos fővárost, Posada után végleg Câmpinára költöznek. A művész alkotó munkája itt többnyire a rusztikus tematikában teljesedik ki. Vajon a Gheorghiţă – Gyurika fiúk tanult-e meg magyarul, hisz anyanyelve magyar? Arra is kíváncsiak lennénk, hogy Grigorescu hogyan vélekedett a magyarokról. Grigorescu, a művész élete utolsó napjaiban végrendelkezett, hátrahagyva mindenét feleségére, Dancs Máriára és fiára. Gheorghe Grigorescu feleségül vette apja barátja Alexandru Vlahuta író Ana nevű lányát, és négy gyerekük született: Nicolae Gh. Grigorescu, aki az állami vasútvállalatnál dolgozott mérnökként, de utód nélkül halt meg, Dinu Gh. Grigorescu, aki a bukaresti Szépművészeti Akadémián végzett és 1939-ben kitelepedett Párizsba, ahol festő és díszlettervezőként dolgozott, Niculina Gh. Grigorescu (1920-1986), aki szintén a bukaresti Szépművészeti Akadémián végzett 1947-ben, majd a Bukaresti Pedagógiai Intézetben dolgozott, utód nélkül halt meg, Ruxanda Gh. Grigorescu, aki a Bukaresti Egyetem Építészeti Karán szerzett oklevelet, és férjével Constatin Theodorescu építésszel 1982-ben végleg Párizsba távoztak. Mind a négy gyerek Câmpinán nevelkedett és érettségizett, az anya Ana Grigorescu is Párizsba emigrált, és 1989-ben halt meg.

Az erősödő román nacionalizmus, majd a szocialista rendszer miatt Grigorescu magánéletét és alkotásainak műhelytitkait mély titoktartás, diszkréció veszi körül. A végrendeletet író Ştefănescu ügyvéd sok rejtélynek volt a megőrzője, hasonlóan Istrati doktor, aki a művész kérései közül sokat nem teljesített, csak ígéretek maradtak. G. Oprescu írt Grigorescuról egy kétkötetes munkát, ebben óvatosan elejtett egy-két mondatot a feleségéről, de az Al. Vlahuţă által írt Grigorescu monográfia már titoktartó. Nicolae Petraşcu újságíró az 1930-as években kísérletezett több titok megfejtésével.

A Theodorescu házaspár és Dinu Gh. Grigorescu 1997-ben Romániába látogatott, nagyanyjuk Csomakőrös szülőfaluja volt a célpont. Ez már egy nagy előrelépés volt, felfedezni franciaként a nagymama szülőfaluját, tisztázni a történelmet. Remus Oprescu a bukaresti Művészettörténeti Intézet igazgatója is foglalkozott 1997-ben az üggyel, de eredményeket nem közölt. Végül Nagy Lajos orvos a Székelyföld folyóiratban közölt írása tárt fel rengeteg adatot a Dancs családfa kutatása alkalmából.

A gazdasági nehézség elől rengeteg székely és hétfalusi csángó lány ment szolgálni Bukarestbe, és az itthon maradt üresedő helyükre meg idegenek telepedtek. A szép, művelt, életerős szolgáló lányaink közül sokan lettek román hírességek feleségei. A nacionalizmus miatt nagy részüknek le kellett mondania anyanyelvéről, múltjáról, rokonságáról, és „katolikusabbak kellett legyenek a római pápánál”. Vajon megérte-e ez a nagy áldozat? A câmpinai temetőben nyugszik a Grigorescu család, a vasrácsos sírkeret középső sírja a művészé, a bal oldali a Gheorghe fiúké, a jobb oldali gondozott sír névtelen, de a helybeliek tudják, hogy a feleség, azaz Dancs Mária sírja. De ezt se kereszt, se felírat nem jelzi. Mikor és hogyan halt meg Dancs Mária Grigorescu híres képeinek modellje, gyerekének anyja?

Forrás: Bukaresti Magyar Élet, 2015 / 4. szám

Dancs Mária, a festő felesége