Ezüst híd – Srebrni most: Ljupko Račić négy verse
/. . . /
részegen távoznak éjjel
a vendégek
asztalunkon hátrahagyva az ínséget
/. . . /
gosti odlaze ravno u noć
pijani
ostavljajući glad na našem stolu
csiga
az űr
fúr lassú
csigavonaladdal
az özönvíz előtti
csibe tojásból csipkedi
a félholdat
reped
a héj
topán alatt
vándorút
várod
a következő
helyreállító cserét
türelmetlenül
tünés a GICSÁba
(az újjászületésig)
puž
spiralom
tvoje sporosti
galaksija svrdla
kljuje iz jajeta
pile /pred/potopno
polumjesec
rskom
ljuska progovara
pod sandalom
odiseja
čekaš
slijedeću mijenu
regeneraciju
nestrpljivo
neka ide sve UPŽ
(do novog rađanja)
betűtár
te
ki önnön metaforádból
a tükörből
kilépve szólítod meg
a szavakat
te ki tükörrel vakítasz
ki Hádész térképére
rajzolod
a visszatérés ösvényét
te betűtár
saját sorsod terhét
az eszelős nyelvével
nyalogatod
a gyökér himnuszát
dalolja szíved lombja
a szétmállás peremén
a középpontot melengeted
a csillagrendszer
kései madonnájának
üdvösségét
slovljenik
ti
što riječi oslovljavaš
izlazeći
iz vlastite metafore
iz ogledala
ti što ogledalom oslijepi
što na mapi hadskoj
ucrtavaš
put povratka
slovljeniče
teret usuda sopstvenog
jezikom ludim
oblizuješ
pjevaš himnu korijenja
krošnjom srca slovljenog
na točku raščerečen
ugrijavaš centar
blaženstvo
potonje gospoje
galaksije
a szitok magja
szitkot szórt
a tükör szemébe
a tükörből kutya ugatott vissza
széttörte a tükröt
a tükör sokasodott
valami sokasodott
a kutya sokasodott
többesszámban szitkozódott
a hasadt tükör előtt
kutyaugatás volt a válasz
közös erővel
ugatták a tanulságot
nyelv
tükör
a kutyát
sosem kell szabadon engedni
sjeme psovke
opsovao je
ogledalu u lice
iz ogledala se oglasio pas
razbio je ogledalo
ogledalo se umnožilo
jedan se umnožio
umnožio se pas
množina je psovala
pred množinom ogledala
uzvraćao im lavež
zajedničkim snagama
izlajaše pouku
jezik
ogledalo
psa
nikad sa lanca ne treba pustiti
Fordította: Fehér Illés
Ljupko Račić Banja Luka 10. 02. 1961 – 1994.
Pusztai Péter rajza