A város a vidék ferlé fordul, de nem azért, hogy bölcsőjét keresse benne, hanem betevő falatért, olyan dolgokért, amiket korábban bőséggel adott. Sanyarú időkben a gyomor fittyet hány a hagyománynak. Talán nem is létezik egyéb, mint a teli bendő hagyománya. Egy üres boltban minden megsokszorozódik, a visszafojtott üvöltés is hangosabb. Megborzadok a gondolattól, hogy mindenki meghallja… (1980-1989)

Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló]

Cseke Gábor fordítása