A szándék dicséretes, a megvalósítás is megjárja, az értelmezés némileg sántít. Kommunista fogyasztó ugyanis – mint olyan – nem létezett. Voltak persze a Románia Szocialista Köztársaságban élő állampolgárok, akik a maguk módján fogyasztók is voltak – de hogy mitől lettek volna kommunisták, ezt ők maguk sem tudták. Egy népi demokráciának nevezett kísérletben éltek, ki így, ki úgy, ahogy lehetett, ahogy hagyták.

Temesváron most, hogy huszonöt éve megnyílt a romániai lakosság előtt a fogyasztói társadalom bőségszaruja (csak pénz legyen!!!), egy magánszínház létrehozta fent nevezett múzeumot, ami abból állt, hogy a kevéske helyiséget, ami a rendelkezésükre állt, megtöltötték mindenféle használati tárggyal, ami az 1989 előtt élők kezeügyében állt nap mint nap. És amiről azt hitték, hogy örökérvényűek.

A zsúfolt tömházlakásként berendezett zsibvásár a múlt hét végi múzeumok éjszakáján startolt mint magánmúzeum – mérsékelt sikerrel. Akik átélték, nem szívesen emlékeznek, akik meg nem, azoknak kisebb gondjuk is nagyobb ennél… (csg)

Fotók a rendezvény Facebook-oldaláról.

1. B.Tomos Hajnal:
   2015. május 18. 14:50

   Mégis,mikor azt a „Căpşuni” feliratú üveget nézem,valami motoszkálni kezd a nyelvem körül.Az a régi iz,a valódi földieper ize,vagy legalábbis most igy emlékszünk rá,ha a hipermarkettek vegyszerekkel agyonölt, de piacképes desing-el rendelkező itókáikat kostoljuk.