Állati tüntetés

Álmaimból megszöktek a bölénycsordák. Tudom, manapság fehér holló az ilyesmi, de az álmoknak nem parancsolhatunk. Lám, a rendőr is hiába sípolt. Csak jöttek tömött sorokban, bundájukból szállt az agyagos föld szaga meg a muslica-raj. Álltam falhoz lapulva, akár a többi járókelő és örültem. Legszívesebben kurjongattam volna, mint rézbőrűek a hatalmas prérin: végre helyére zökkent a világ. Az ember ismét csupasz csiga módjára, csak egy egészen parányi része a földnek.

1. Gergely Tamás:
   2015. június 9. 10:40

   Hát igen: édeni állapot, amikor a rendõr hiába fütyül…