Ahogy Neil Armstrongot fogadták a holdlakók, az ehhez képest smafu.
Hajnali négykor összefutott a négyes blokk. Kakukk néni ugyanis rossz alvó, ezért folyton az ablakban van, és amikor meglátta, hát rögtön feltelefonált barátnőjének, Fáninak a kilencedikre, az pedig lefele jövet beszólt még ide meg amoda.
A vezető azt hitte, elgázolt valakit, kiverte a veríték. Ott állt a hosszúfényben hat asszony és három öregebb rendű férfi. Kórus vagy szoborcsoport.
Se vér, se sikoltozás; mosolyognak és tapsolnak. Egyikőjük kenyérrel és sóval kínálja.
Ezt a tésztát!
Hát ilyent se szekszelt Európa.
Üdvözlő beszédek hangzottak: elsősorban Fáni részéről, mivelhogy ő a blokkfelelős, aztán Pakuláru bácsi részéről, aki huszonhat évig volt sofőr egy rabszállító kocsin, és most a független nyugdíjasok szervezetében a filkóklub felelőse. Következett Kakukk néni, de az ő díszbeszéde zokogássá fajult, mivelhogy nemrég vesztette el pótolhatatlan társát, Jakabot. Megharapták a szemétleöntő patkányai. A jeddi temető keleti peremén nyugszik a hűséges kandúr.
Gagyi úr pikolázott volna egy kicsit, az Ave Mariát tudja a legjobban, de nem engedték. A vezető megköszönte a bizalmat, majd vidáman elhajtott.
És a hajnal zökkenőmentesen folyt tovább.
Akik még munkába járnak, ámulattal látták, hogy az éj leple alatt orvul locsolókocsi járt a Testvériség utcában.
Sőt (kábé száz méteren) még locsolt is.
Ez nem egészen biztos. A közösségi portálra fölkerült egy felvétel, látszik rajta a kérdéses sáv, fölötte a négyes blokk teteje -, és a hetedik emelet magasságában egy opálosan csillogó ismeretlen eredetű gömb.
Azonosítatlan lebegő tárgy.
Szóval lehet, hogy mégsem locsolókocsi volt az hajnali négykor, hanem egy ufó.

2001-2015