Egy rendhagyó almanachra

Oly korban éltek – ez a címe annak a Murányi Gábor által sajtó alá rendezett és előszavazott szöveggyűjteménynek, amit „a vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja”-ként határoz meg a kiadó, a Tevan Alapítvány. A könyv egy, a huszadik század elején indított emlékezetes Tevan-könyvsorozat új életre hívott zsebkönyvkollekciójának egyik darabja. Itt jelent meg – s most újabb kiadást ért meg – Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Heltai Gáspár, Krúdy Gyula néhány műve, válogatása, s ezek sorába illeszkedik az az almanach, amelyben a vészkorszakban meggyilkolt vagy elpusztult két világháború közötti újságírók írásaiból állt össze. Egyfajta krónika is ez, meg azon túl hogy dokumentum a javából, emlékállítás azoknak, akik a sajtóban magyar érdekeket védtek, ám mégis üldözöttekként és kitaszítottakként végezték. A szerkesztő leszögezte: „A vészkorszak újságíró-áldozatainak ebbe az almanachjába csak 1938 és 1944 között megjelent írásokból válogattam (az egyetlen kivételt, egy 1937. decemberi cikket tekintsük szabályerősítőnek). A szűkítés praktikus (és kényszerítő) szempontjai viszont azzal a hozadékkal jártak, hogy a közölt szövegek felerősödtek, a hét évtizeddel ezelőtti kor nyomott levegője valósággal
megcsapja az olvasót. Az egymást többször váltó elkeseredés és reménykedés hangulata megérinti és meg is rendíti, hisz pontosan tudja a végkifejletet.”
A 2015-ben megjelent, egészen friss antológia tartalomjegyzéke garancia arra, hogy a közönség érdeklődéssel hajol a könyvritkaságnak számító kötet üzenete fölé. (csg)

Vince Mátyás: Ajánló szavak egy antológiához
Murányi Gábor: Egysorsúak (A szerkesztő előszava)
*
Ágai Béla: A nagy véletlen
Bálint György: Hat. eng. költészet; A könyvek hallgatnak; Egy londoni klubban
Bíró György: Hogyan lett a „magyar kémből” türelmetlen román közíró
Elek Artúr: Szinyei és müncheni művésztársai
Éri-Halász Imre: A pesti sláger
Fodor Pál: Csáky gróf külügyminiszter vasárnap Berlinbe utazott
Gábor István [Bory István]: Kézírású levél helyett; A „Szózat” körül
Gergely Győző: Franciaországban látják a világot
Gosztonyi Lajos: József Attila összes verseinek megjelenésére; Jövendölések, álarchullás, demagógia
K. Havas Géza: Nem tudok asszimilálódni!; Szélkakasok csikorognak
Hevesi András [Csongor]: Kölcsey
Kecskeméti György: A zsidóság mai problémái
Kemény Simon: Irigység; Tudósítás egy versről
Komlós Jenő: Ez történik Oroszországban (Egy hazatért magyar mérnök beszél a Szovjet rémségeiről); Egy a millióból (Egy volt újságíró naplója)
Komor András: Moziról mozira
Lengyel Ernő: Az életnagyságú Arany; Démon
Ligeti Ernő: Mi van Dél-Erdélyben? – A kisebbségi magyarság szellemi élete; Letűnt és feltámasztott írók vagy a félmúlt elfelejtett irodalma
Mónus Illés: Nem erről van szó!
Petschauer Attila: Életéről és művéről beszél leányfalui kúriáján a 60 éves Móricz Zsigmond; Beszéljünk őszintén a beszélő szoborral
Radnóti Miklós: A szerkesztőségi asztal
Szerb Antal: Két cigaretta közt
Tábori Kornél: Lányok, mint csodagyermekek, különös képességeik
Vécsey Leó: Spiritiszta szeánsz-járvány Budapesten
Vécsey Miklós: Utolsó beszélgetés Mikszáth Kálmánnal
Vér György: Egy csokor virág az árván hagyott szobron
***Néhány szó az idézett lapokról

tevan

2015. augusztus 30.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights