Valamikor érték nélküli dolgokat gyűjtöttem, rájövök a tévedésre. A hiszékenység bosszúja: dobhatom a szemétre. A továbbiakban bűn lenne hibát elkövetnem. Birtoklásba veszem az élő hitet, mely megérinti nyugvópontomat. A csapongó képzelet szabaddá tesz, meghozza gyümölcsét. Vágyak foglya nem leszek, de tovább kapaszkodom a kúszó időbe. A puszta lét patakjába dobom az események zakatolását, valamint a turpisság múló pillanatait, hadd vigye a víz, tisztító reménnyel. (2015. Augusztus 23)

Forrás: Vár-Lak