Gergely Tamás: Világvége
Úgy volt vele, mint a távoli villámlással: megpillantotta a kék fényt, látta közeledni, ám a szirénázás hangja eszméletnyi idővel később érkezett.
És nőtt, egyre nőtt, feszítette az idegeket.
”Világvége van?”, nézett szét a komája.
”Értünk jönnek?”, kérdezte Vadmalac.
Pusztai Péter rajza