Chanson d’automne (Őszi sanzon)
https://www.youtube.com/watch?t=11&v=ehOhTypspow
https://www.facebook.com/Luxembourg-Acoustic-1618660718399081/timeline/
A zenekar 2014. tavaszán alakult. Dalaikban egyaránt megtalálhatóak a sanzon, az alternatív rock és a jazz zenei absztrakciói. Mivel a dalok alkalmaznak már létező zenei mémeket, ezt a irányzatot mememusic-nak nevezzük.
A zenekar tagjai:
Szabó Zoltán: zene, szöveg, gitár,
Tatár Anita: ének,
Rácz Gábor: billentyűsök,
Rácz József: klarinét, bőgő.
Alább Szabó Zoltán válaszol kíváncsiak kérdéseire:
Mért ezt a verset választotta megzenésítésre?
Gyerekkorom óta szól bennem ez a vers. Rendkívüli muzikalitása mindig elbűvölt. Verlaine műve az elmúlás utáni melankolikus vágyról szól. Az ember egyszerre sóvárog a transzcendencia után, ami az élet felől elérhetetlen, és fél az elmúlástól, az „ismeretlen tartomány”-tól. A zenét is ezek a gondolatok ihlették.
Hogyan osztoznak a hangszerek a hangzás megteremtésében?
A három hangszer – gitár, bőgő, zongora – a szöveghez illeszkedő intim hangzásvilágot teremt. A vers és a dallam eggyé olvad, s a melankolikus hangulat természetesen simul rá az énekesnő (Tatár Anita) gordonkát idéző, sejtelmes hangjára.
Rendkívüli módon megemeli a dalt a zongoraszóló énekkel kísért szólama, amely Rácz Gábor improvizációja és a bőgő puha, de mégis testes, férfias hangzása.
Hol és hogyan készült a videó klip?
A kecskeméti Jókai kávéházban készült zárás után. A klip Kovács M. Zoltán műve, aki a Szegedi Egyetem Média Tanszékének vezető operatőre. A szereplők, elsősorban az énekesnő színészi eszköztelensége volt a művészi koncepció alapja: megpróbáltunk a lehető legnagyobb akusztikai és vizuális teret biztosítani a Verlaine-szövegnek.
Nagyon érdekes dolog ez: mi itt Magyarországon, egy alföldi város szélén fölveszünk egy valamilyen szólamot, aztán a fájlt továbbítjuk a neten, és 1-2 perc múlva már Szigeti Dénes, a dal a zenekar hangmérnöke és producere dolgozik rajta Angliában. Visszaküldi a megdolgozott fájlt, meghallgatjuk, korrigáljuk, ha kell, és így küldözgetjük, amíg nem lesz olyan, amilyennek szeretnénk. Ma már sokan dolgoznak így.
A dal további sorsa a Shamanize Records, de legfőképpen a publikuméban van. Majd kiderül, kell-e nekik vagy nem. Mindenesetre nézhető és megvásárolható az iTunes-on, a Spotify és még 56 hasonló weboldalon, és persze fönt van a facebook-on, tegnap nyitottuk az oldalt a zenekar nevével (facebook/Luxembourg Acoustic)
Miért ezt a nevet viselitek?
Az énekesnő, Tatár Anita a Rosa Luxemburg művésznevet választotta még a zenekar megalakulásakor, és még azért, mert a 60-as 70-es években a Luxemburg Rádión lógtunk minden éjjel, mert ott ömlött be a nyugati szabad zene.
Ahogy a borítót olvasom-nézem, jellemző rátok a multikulturalitás.
Így van. Rácz Gábor zongorista és Rácz József bőgős romák, én anyai ágon görög vagyok, az énekesnő pedig lengyel, a producer félig német. A dal szövege francia, a zenéje magyar, Magyarországon vettük fel, de Angliában keverték és az USA-ban masterelték. Szóval ez egy igazi multikulturális termék. Bízunk benne, hogy megtalálja a piacát is, és kiadhatjuk az album további dalait.
Pusztai Péter rajza