A marosvásárhelyi rádió magyar adásának stúdiójába kávéfőző gépet vásároltak, hogy a szolgálatos szerkesztők helyben lazíthassanak, frissülhessenek. A reggeli beszélgetőműsorban napokon át folyt az ötletbörze: a hallgatók tippek egész özönét telefonálták, sms-ezték be arról, hogyan is kereszteljék a stúdió új tagját, aki tevékenysége első pillanatától igen serénynek és hasznosnak bizonyult. Volt ott minden, tréfás és komoly névjavaslat, de a szerkesztők végül a Hajnalka mellett döntöttek. És Hajnalka azóta is szorgalmasan és harsogva fröcsög, valahányszor elkészül az újabb kávéadag – és nem csak hajnalban! -, a szerkesztők pedig úgy beszélgetnek vele, mint jobb helyeken a takarítónővel: barátságosan és illedelmesen. Nehogy megharagudjon… (cseke gábor)