A Maros völgyének középső szakaszán, ahol bölcs királyunk, IV. Béla az életerős, harcos székelyek telepítésével a haza építését másodszor kezdte el, található Radnót. ős lakójáról kapta a nevét a város, amely az erdélyi fejedelemség utolsó menedékhelyeként a történelmi események középpontjában állt, s Rákóczi építtette várkastélyával, amely annyi sok emlék felett őrködött, bizony, hosszú éveken át a nemzet sorsát jelentette, s csak akkor tűnt el a színtérről, hogy az ifjú Apafi fejedelemség helyett börtönbe, Erdély meg idegen fennhatóság alá került.
Nemcsak a történelem, a természet is szépen díszíti e tájat. A Ripa magas hegyláncolata, amelyről a lekencei, a mezőmadarasi és a bándi tavak pataka ront le, Marosszék határaként szolgál, Radnót felőli homlokrészén a Fejedelem szőlőjével, alatta meg a kanyargó Maros széles, csillogó tükrében a várkastély nézhette szeszélyes idomait.
Adták-vették Radnótot Erdély urai, s mert a Ripán, a Rákóczi telepíttette szőlőben, nem múlandó dicsőség, zamatos bornak való termett, I. Apafi sem volt rest, s hogy ott mulathasson, ha megunta már Kolozsvárt, Radnót várát és a várost, Szentgyörggyel, Teremittel, Rákossal és Bogáttal feleségének, Bornemissza Annának és mindkét nemen lévő utódainak adományozta.
Illett – mondják – a száraz kóró Bornemissza Anna Apafihoz. Úgy féltette az urát, mint az a fejedelmi széket.
– Megnótáztatni! – kérte a fonnyadt fejedelemasszony, ha életerős, kitelt, szép asszony jelent meg a fejedelem környezetében, s nem egy híres boszorkánypert koholtak, hogy hízzék a száraz lélek.
– Márpedig – tudta a fejedelem –, boszorkányok nincsenek –, de hagyta, hadd kösse le magát a fejedelemasszony. – Tanulnak belőle mások is – gondolta, ő maga meg Barcsait kerítette kézre, hogy vegye el a kedvét a fejedelmeskedéstől, s avval a boráról híres Radnótra ment, hadd mulassa magát.
Mulatott nagyokat éjjelente, délelőtt meg aludt I. Apafi Mihály, s csak hogy tudják, hogy van, délután uralkodott.
– Amit délután mond Apafi – határoztak Kolozsvárott a rendek –, az nem jár.
Bizony, hiába választatta meg fiát még életében fejedelemmé Apafi, erősen tartott az ország a pusztulás felé. Radnót, ahol tizenöt országgyűlést is tartottak, csak az önállóság utolsó mentsvára lehetett.

Forrás: Színkép / RMSZ, 2005