Látlelet – 6
Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal
Továbbra is az értelmezés kérdésénél maradva: Látlelet-kötetedben, meg újabban Facebook-oldaladon is fényképpel illusztrálod a versed. Illetve vers és fotó áll egymás mellett, s úgy lehet értelmezni, hogy a fotó a vers illusztrációja. Pedig gyakran olyan távoli az asszociáció, hogy meg lehet kérdőjelezni az egymásmellettiségüket. Kérdem, te hogyan gondolkozol: kell-e a fotó, és illusztráció-e az?
– Véleményem szerint vers esetében egy hozzá illő fotó csak gazdagíthatja a lírai élményt, persze ha a felvétel minősége is megfelelő. Ellenkező esetben csak valami érzelmi kakofóniát válthat ki az olvasóban. Én nem vagyok fotós, honlapomon csak kísérletezek a vers-kép asszociációval, ezért nem mindig sikerül. Sőt ez esetben maga a társítás sem szerencsés ötlet, mivel soha nem tudom, hogy a „lájkolónak” tulajdonképpen mi is tetszik: a vers, az illusztráció vagy mindkettő. A Látlelet kötetemben vers és fotó nagyjából passzol, de ott a fekete-fehér kivitelezés miatt sikkad el a hatás.
Persze, azért van jó példa az internetes illusztrációra.Te is meggyőződhettél, mennyire ihletett a budapesti Lenolaj irodalmi magazin képanyaga, függetlenül attól, hogy vershez, karcolathoz, tudósításhoz, vagy vicchez társítják.
Kérdezett: Gergely Tamás
ÉBREDÉS UTÁN EGY PERCCEL
Szivárognak vérembe
a valóság rései,
méreg-képzelgések
jeges ellenszerei.
Valami eszelősen
ismétli önmagát,
már a vekker lenne,
vagy szivhangomon
ketyegő kép-világ ?
A háttér most
szürke köd-homok,
vakon indulnak
agancsos okok.
B. Tomos Hajnal

Pusztai Péter rajza