– Szeretnék egy fegyvert vásárolni.
– Saját használatra, hölgyem? Nem túl idős ön a fegyverviseléshez?
– A nemi erőszakhoz is túl idős vagyok, mégis megtámadtak…..
– Melyik században ?
– Na ide figyeljen, fiacskám, velem aztán ne komédiázzon. Felnőtt polgárként jogaim vannak. Jön az a fegyver, vagy reklamálok ?
– És feljelentette? Mármint az ipsét, aki megtámadta az utcán?
– Még mit nem? Hogy húsz év múlva, ha kijön a sittről, felnyársaljon ?
– Apám ! Ezt nevezem optimizmusnak! Önre nézve tényleg komolyan gondolta azt a húsz évet?
– Végső soron nem értem, mit keres maga ebben a bódéban. Hiszen maga apafej, született komédiás. Eladó itt egyáltalán ez a sok kütyü, vagy csak fotósoknak tartanak nyitva? Ott van például az a csinos kis fekete. A fényesebbik. Nagyszerűen passzol majd a lakkcipőmhöz. Igy ni! Még hogy rendőrség meg jelentgetés ! Hát nem uram: célzás és puffantás. Ha nem tudná, már jó pár éve Európa polgárai vagyunk.