PADOK*

Ott voltak azok a padok a kapuk előtt
vasárnapokon ünnepnapokon kiültek oda
a szomszédok ott értekeztek
az öregek az első világháborús
élményeiket beszélték el amelyek
tele voltak izgalmas fordulatokkal

amíg ki nem haltak
az első világháború
életben maradt hősei
addig a második világégés
életben maradt hősei
mondhatni szóhoz sem jutottak

aztán a nagyapák halála után
végre az apák is megszólalhattak
bár halkan csendben
de szóhoz jutottak

hogy milyen volt a harctéren a fogságban
a nagy visszavonuláskor

mi gyermekek kíváncsian hallgattuk
a történeteket és arra gondoltunk
hogy eljön a mi időnk is
egyszer majd ránk kerül a sor
hogy beszámoljunk hősiességünkről
amelyre a harmadik világháború keretében
került sor

már elképzeltem hogy tátott szájjal
hallgatják történeteimet azok a gyermekek
akiknek csak a negyedik világháború
ad esélyt

hanem furcsamód
a harmadik világháború elmaradt
vagy elhúztuk lábon mint
valami betegséget
miközben felnőtté váltunk

időközben a padok is eltünedeztek
a kapuk elől mert beköszöntött
a padok nagy visszavonulása
talán azért mert
az izgalmas történeteket már
bent a házban a rádió a tévé
kezdte mondani
éjt nappá téve

mit mondhatok sok helyen
azzal a deszkával amiből
padok készülhettek volna
egyszerűen csak bedeszkázták
az ablakokat –

2014. február 25.

* A szerzőnek nemrég megjelent, Táncoló kövek című verskötetéből (Pallas-Akadémia, Csikszereda, 2015)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ