Peti már sokat ült otthon. Úgy gondolta sétál egy nagyot. Az utcán forgott az embertömeg. Peti gondolatai elkalandoztak. Leült egy padra s rágyújtott. Nézte a csinos lányokat. Csoportban beszélgettek a paddal szemközti buszmegálló előtt. Hárman voltak. Ketten közülük elbúcsúzott s az egyikük magára maradt. Peti padja mellett volt egy másik, oda ült le. Egy tankönyvet vett elő. Petibe a kisördög bújt. Randevúzni akart vele. Először nem mert közeledni. Mi lenne ha egy kólára meghívná? Biztos szereti. Aztán összeszedte bátorságát s a lány felé közeledett. Szegény lány megijedt, ahogy a tankönyvből nézett felfelé.
-Te jó ég!
– Bocs! Nem akartalak megijeszteni!
– Pedig sikerült! – mondta a lány haját megigazítva.
Szép, hosszú szőke haja volt. Szemei barnák, de olyan édesek, mint a méz. S úgy nézett ki, mint Catherine Deneuve.
-Mit akarsz tőlem?
– Csak egy kólára meghívni!
– Én most tanulok!
– Akkor nem zavarlak!
A lány kicsit gondolkodott. Nem bánta végül is a dolgot.
-Azért megvár engem ez a tananyag.
Peti szemei felcsillantak.
-Oké, ha fizeted, semmi kifogásom.
– Hát persze hogy fizetem, most mondtam hogy meghívlak.
– És hová megyünk?
Peti a kezével mutatta, miközben mondta:
-Ott látod? Velünk szemben!
A lány felkelt és elindultak. Mikor megérkeztek, nem volt bent senki, egy ötvenes részeg férfin kívül. Peti tehát két kólát kért. Azt mondta a felszolgálónak, hogy majd elfogyasztásuk után fizet. Beszélgetni kezdtek. Saját életükről, családjukról. Amikor megitták a kólát, Peti a zsebébe nyúlt, de ott egy fillért sem talált.
-Jesszusom!
– Mi az? – kérdezte a lány
– Nincs nálam semmi pénz!
– Nálam sincsen! – döbbent rá a lány hogy milyen balekkal van dolga s fogalma sem volt hogy most mivel fizetnek.
Peti gondolt egyet s odament a részeg férfihez.
-Tudna háromszáz forintot adni?
– Minek az neked?
– Itt lakom nem messze a házban majd megadom!
A férfi teljesen részeg volt, egy ötszázast adott,majd a pultos látva a dolgot, Peti kifizette a háromszáz forintot s kétszázat vissza adott neki.
A lány meg szó nélkül rohant kifelé, a fiút faképnél hagyva.
-Várj már!
– Ilyen balekokkal én nem randizgatok!
Majd felszállt a buszra – onnan ahol a másik két barátnőjével beszélgetett s elviharzott.
Peti meg bánatosan cammogott hazafelé s folyton a lány szép arca járt a fejében, miközben az ő arca oly, de oly bánatos volt.