Kedves Boér Károly!

Hallgatom a műsorodat /a marosvásárhelyi rádióban/, és szeretettel köszöntelek.

Manapság, mint mindig év végén, mindenféle díjakat osztogatnak, bizonyára alapos megfontolásból.
Minden médiafórumon üdvözlik a jót és szépet, ez a dolgok pompásan kerek rendje.
Neked, Boér Károly, egy különleges díjat adnék oda, ha nagyon gazdag volnék.
Bár anyagiakban nem, lelkiekben bizony gazdag vagyok. Szívemből fakadó hálás juttatásom a köszönet, melyet ritkán nyújtok a zene és a dal, a szép szó és a gyönyörűen tagolt anyanyelvi beszéd közvetítőinek.

Sok száz, rádiót hallgató barátommal nagyra tartunk téged, igen sokra becsülünk, annál is inkább, mert az utóbbi években sajnos, egyre kevesebben beszélnek és írnak szépen, választékosan és pontosan magyarul a rádióban, tévében, a nézett és az írott sajtóban. Kevés a zeneileg művelt, magát nem fitogtató, mégis hatékonyan nevelő és értéket közvetítő, népszerű újságíró, közkedvelt tévés, rádiós.
Ha ráérnél, a méltóságteljes átadásra, amely egy kis dicséretből és nagy-nagy baráti ölelésből áll, karácsony második napján, december 26-án, szombaton 12 órakor kerülne sor a Vár területén, Kedei Zoltán művészbarátunk új műtermében.
Kedves Károly, a díjat fogadd szeretettel, Isten éltessen sokáig!

Barátságos öleléssel:
Bölöni Domokos