Albert Csilla: Végül

“ S ki viszi át,fogában tartva
a szerelmet a túlsó partra?” ( Nagy László)

Végül, tudom, majd átviszik.
Mégis átjut a túlsó partra.
Még akkor is, ha szép fejét
sebhelyes kráterekre hatja.
Átér: pillangókönnyűségű
lépte nyomán a kráterek
aljában porzó árvaság
mélyéből türkiz tengerek
sós habja csap fel, és az emberek
száraz arcán végigcsorog,
ahogy a durva papírlapot
meglágyítják a verssorok.

2016. január 17.

Szóljon hozzá!