1927

kép 1 / 10

Folytatjuk a váci Forte gyárról elnevezett, privát- és amatőr fotógyűjtemény huszadik századi tárházából való szubjektív válogatásunkat a fortepan.hu honlapról. A harmadik sorozatban látható felvételek 1927-től 1934-ig terjedő történéseket ábrázolnak.

1. Cselényi Béla:
   2010. október 5. 08:32

   Az 1. (& az 5.) fényképnek kifejezetten skandináv hangulata van, (azon belül talán svéd, de nem akarok remekelni). Nem lehet véletlen, hogy ahogy ránéztem erre, az 1. képre, rögtön A nap vége című Ingmar Bergman-film emlékjelenete jutott eszembe, az egyszerre beszélő, cserfes és tudálékos lányikrekkel. De tőlem sem idegen ez a világ: a konyhai támlás székeket felborogatva, „autót” rögtönöztem; a nagy, még vasból készült lyukasztógép volt a gázpedál, egy régi, kifulladt szódavizesüveg sziszegő csapja pedig a kéziféket szolgáltatta. Sofőrfülkére is gondoltam, ezért a tákolmányt az íróasztal mellé építettem, hogy annak rekeszét kinyitva, magamat elreteszelhessem. Emlékszem: dudáltam, s mindennapos vendégünk, barátunk, az agglegény Gabi bácsi (1918-1962) — riadalmat színlelve — félre ugrott…
   Hát van erő, van fantázia a fenti képben; lelke van a lónak is –, Holdba repül, beszél…

2. Cselényi Béla:
   2010. október 5. 08:40

   Az 5. képnek, (akár az 1.-nek) szintén skandináv hangulata van. Mintha a XX. század ’30-as éveinek poroszosabb, fegyelmezettebb, még kopár és helyenként fagyos barázdáiba hintették volna a ’60-as évek tudatos szabadságigenlésének mustármagjait.

   Az északi délkörök szabadságvágya olyan, mint a lapp zokniba horgolt szivárvány: van, mert hiányzik.