Daczó Katalin: A fészbuk áldozata
Néhány nappal ezelőtt öngyilkos lett egy kiskorú lány az egyik székelyföldi faluban. Tettét állítólag azért követte el, mert volt barátja, akivel összeveszett, egy szelfiként készült meztelen fotót posztolt róla a fészbukon. Nem ő a világháló első halálos áldozata. Olvastam egy indai lányról, aki azért vetett véget az életének, mert szülei eltiltották a közösségi hálótól, egy szintén indiai férfi pedig azért, mert titokban kötött házasságukról a felesége fotókat osztott meg a portálon. Egy vietnámi 18 éves lányt a barátai akartak megviccelni, amikor portréját egy lengén öltözött női testre montírozták. Belehalt. Egy 14 éves Orange megyei diák azután lett öngyilkos, miután osztálytársai a világhálón indítottak ellene hadjáratot, azt állítva, hogy a fiú meleg. Olvasom egyik hírben, hogy a rendőrség vizsgálja, felelősségre vonható-e bárki a történtekért. Olvasom egy 14 éves olasz tini halála kapcsán, hogy a szülei egyenesen a fészbuk ellen tettek feljelentést. A lányt zaklatás érte a közösségi hálón.
Próbálom megkeresni, hogy hogyan szabályozza a meztelenség kérdését a fészbuk és nagy nehezen meg is találom (https://www.facebook.com/communitystandards). Kiderül, hogy szinte sajnálkozik és magyarázkodik amiatt, hogy esetenként korlátozza „a meztelenség megjelenítését, mivel globális közösségünkön belül vannak olyan csoportok, amelyek – főként kulturális hátterük vagy életkoruk miatt – érzékenyek az ilyen jellegű tartalomra.” Éppen ezért ígéri, hogy „eltávolítjuk azokat a fényképeket, amelyeken emberek nemi szervei vagy teljesen fedetlen ülepe közelről láthatók. A női mellet ábrázoló képek megjelenítését korlátozzuk, ha látható rajtuk a mellbimbó, de mindig engedélyezzük a nőket szoptatás közben vagy emlőeltávolítás utáni hegekkel ábrázoló képeket. A meztelen testet ábrázoló festmények, szobrok és más művészeti alkotások fényképeit is engedélyezzük (…)”
Ugyanezen az oldalon az is olvasható, hogy hogyan és milyen esetekben lehet jelenteni a visszaélést, sőt a fészbuk egy Súgóközpontot is működtet. De kérdem én, vajon tudott minderről a nyolcadikos lány? Vajon megnyugodott volna, ha utólag – miután már eltelt elegendő idő ahhoz, hogy szemügyre vegye a falu fiatalsága – eltávolították volna a fotóját? Nem hiszem, hogy tudott volna erről, nem hiszem, hogy megnyugodott volna. Nem kért segítséget a szüleitől, nem kért segítséget a tanáraitól, és nem volt abban a korban, amikor felmérhette volna, hogy minden csoda csak három napig tart – számára összeomlott a világ. Nem az volt számára a tragédia, hogy a világhálón az egész világ láthatja, mert a faluhálóval, az ismeretségi körrel nem bírt szembenézni.
S mit is mondhatott volna a plébános volt ministránsa temetésén? Az egyetlen, még értelmes riadó: szülők, figyelem!
Forrás: Hargita Népe, 2016. január 28.
Pusztai Péter rajza
2016. január 29. 08:54
Jelenleg a közösségi médiákon való részvétel alsó korhatára 13 év. Svédországban épp ma jelentették be a 16 éves korhatár küszöbön álló bevezetését. Aztán, hogy ki milyen kort vall be…
Régi, kipróbált módszer rövid IQ-teszt alapján eldönteni az érettség szintjét. Ezt főleg az érintettek tartották diszkrimináló intézkedésnek, és a többség dönt elv alapján elvetették.
„Ne má’ az intelligencia számítson!”
:-)