Nincs kétség afelől, hogy az Egyesült Államok jobb lett Tom Lantos élete, szolgálata és öröksége által – mondta Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet a Tom Lantos egykori kongresszusi képviselőről elnevezett sétány névadó ünnepségén, 2016. február elsején Budapesten.
Az ünnepségen – amelyet a képviselő születésnapja alkalmából rendeztek – a XIII. kerületi Viza és Révész utca közötti szakaszt nevezték el Tom Lantosról.
Az eseményen a diplomata kiemelte: Tom Lantos munkássága ugyanakkor Magyarországnak is javára szolgált, hiszen büszke magyar, büszke budapesti is volt egész életében. Az egykori politikus a két ország javáért, Magyarország nyugati kapcsolatainak megerősítéséért munkálkodott, azért, hogy itt stabilitás, biztonság és jólét legyen – hangoztatta.
Colleen Bell szerint bár a sétány névadása apró változás a térképen, fontos megerősítése azoknak az értékeknek, amelyeket Tom Lantos is vallott. Az egykori képviselő az amerikai kongresszus leginkább tisztelt tagja volt, akit tizenháromszor választott meg posztjára Kalifornia népe – emlékeztetett. Hozzáfűzte: Tom Lantos igyekezett gondoskodni arról, hogy a világ, amelyben a gyermekei és az unokái felnőnek, jobb és biztonságosabb hely legyen.
A nagykövet szerint Tom Lantos olyan államférfi volt, aki a konszenzusra törekedett és megértette, hogy a választások végeztével a kormányzás munkája kompromisszumot és türelmet igényel. Büszke amerikai volt, aki azt vallotta, hogy csak ebben az országban történhetett meg, hogy nincstelen holokauszt-túlélőként tanulhatott, felnevelhette a gyermekeit, majd a kongresszus tagja lehetett – közölte. A diplomata kijelentette: Tom Lantos is abban hitt, hogy szövetségesekként és batárokként Magyarország és az Egyesült Államok boldogulása összekapcsolódik. A most elnevezett sétány pedig jelképezi a két országot összefűző szálakat – tette hozzá.

Ki volt Tom Lantos?

Tom Lantos 2008. február 11-én hunyt el 80 éves korában. Közel három évtizedes politikai pályafutása során nyíltan felvállalta a magyarság számára fontos ügyeket, és számtalan alkalommal vonta kérdőre a határon túli magyarságot ért jogsértések ügyében azokat az államfőket, miniszterelnököket, akikkel Közép-Kelet Európa szakértőként rendszeres kapcsolatban állt. Lantos képviselő emelte hivatalos politikai szintre a washingtoni képviselőházban az emberi jogok kérdését, amikor 1983-ban társalapítóként létrehozta a Kongresszus Emberjogi Érdekcsoportját (Congressional Human Rights Caucus). A Külügyi Bizottság elnökének személyében a Magyar Emberi Jogok Alapítvány talán legjelentősebb szövetségesét veszítette el. Lantos és a HHRF már tevékenységük hajnalán egymásra találtak, kölcsönösen erősítve egymást a magyarság érdekében kifejtett munkában. Felejthetetlenek maradnak számunkra azok a pillanatok, amikor a vasfüggöny lehullta után, 1990-ben a kolozsvári Állami Magyar Színház zsúfolásig telt termében könnyes szemmel „ölelte magához” az erdélyi magyarságot, amely érdekében éveken át küzdött Ceaușescu román diktátor propaganda-gépezetével. Ugyancsak Lantos Tamás érdeme, hogy a washingtoni Capitolium épületének Rotundájában 1990. március 15-én Tőkés László jelenlétében leleplezték Kossuth Lajos mellszobrát.

Forrás: http://www.hhrf.org/hhrf/index.php?oldal=721

1. Csata Ernő:
   2016. február 4. 11:43

   Elég szomorú, hogy ilyen is megtörténhet, olyan mintha Csíkszereda főterét Ion Antonescuról vagy Avram Iancuról neveznék el (nincs kizárva, hogy egyszer meg is történik).

2. Cseke Gábor:
   2016. február 4. 11:52

   Ekkorát túlozni azért mégsem kellene… Igaz, hogy minden hasonlat sántit, de ezek aztán tényleg sántitanak…