Mindenki máskor kel, de a csődület a mikrosütő (grill) mellett fél nyolckor tetőzik. Ez ahhoz kell, hogy az ember a neszkávéjához megmelegítse a vizet. Mindenki igyekszik, noha még a zöme kába az álmatlanságtól, vagy a másnaposságtól. A reggeli kávézás jó alkalom, hogy megtárgyalják, hogy az éjjel kitől mi tűnt el, sűrű harákolás közben. Reggeli még nincs, csak nyolckor nyit a Vöröskereszt épülete, ahol a reggelit adják. A jó benne az, hogy nagyon közel van a hajléktalanszálló épületéhez, a rossz az, hogy évtizedek óta zsíros kenyér a reggeli, akárcsak az uzsonna. A kettőt az különbözteti meg, hogy a reggelihez forró vizet adnak tea gyanánt, illetve helyette. Az éjszakai lopások trükkösek. Néhol a farzsebből tűnik el huszonnyolcezer forint, de még az is megesett, hogy a lakatra zárható szekrény kulcsát a lakók általában a nyakukba kötve hordják. Rátkai Sanyi (fehér bor tisztán) többször elszenvedője volt a lopásoknak. Ő a legnagyobb szobában, hodályban alszik. Egyszer a zsebéből tűnt el a pénze, egyszer pedig levágták a kulcsot tartó madzagot a nyakáról és a saját kulcsával rabolták ki a szekrényét. A vezetőség a kezét mossa. Nem minden gondozónő egyforma. A vezetőjük Erzsike, aki ápolói minősítést, szakvizsgát is kapott valahonnan. Jól ki tudta kúrálni az író tavaly kapott lábszárfekélyét, ami fénykorában egy lüktető húsos seb volt a jobb sípcsonton, akkora, mint egy liternyi zacskós tej. Nem sokat adtak volna azért a lábért, de Erzsike naponta sterilizálta, átkötötte, leszedte róla az elhámlott hámszövetet és a borzasztó seb begyógyult. Igaz, Kasza Pista ( fehérbor+ vegyes pálinka) májzsugorát nem tudta kiküszöbölni .Bourban azokkal a a lakókkal, akikkel bizalmi viszonyban élt, fogadásokat kötött, hogy ki lesz a következő halott a szállón. Mindenkinek megvolt a saját rangsora, de ezt rendszeresen felborította az élet. Ki gondolt ugyanis arra, hogy a közel hetvenéves Horváth Dezső, aki több betegsége után szélütést kapott és a röjtökmuzsalyi kórházban az elfekvőben, kómás állapotban tartották életben lélegeztető gépen, megelőzi Rudit, aki belső vérzése következtében kétszer is kihányta a máját, még ma is él és virul. Mondta is neki a kórházban a belgyógyász, hogy gratulálok Rudolf! Maga ezzel a májjal akár két hónapig is élhet. Ha betartja a játékszabályokat.
Rudi él és virul. Abbahagyta az ivást, ami a szállón rettenetes lelkierőt igényel, és most tünetmentesen jár-kel. Kasza Pista pedig hatvanadik születésnapjára kapott az intézményvezetőtől, Bőhm Sándortól egy tortát, egy üveg bort és rá két nappal meg is halt. A röjtökmuzsalyi addiktológia fénylő csillaga, Kocka István (fehér bor) pedig hatvanhárom sikertelen elvonót mondhatott magának, lelépett a pástról, mármint a listáról, mégpedig a ludányhalászi pszichiátriai otthonba, és nem ad életjelt magáról, de a szoros versenyből kiesett. Külsős ugyanis nem vehet részt a játékban .Reggeli után a hadra fogható hajléktalan elvonul közmunkára, kivéve az életveszélyesen süket Ricsit, aki alkalmi munkákból és kisstílű lopásokból és markecolásokból kívánja életszínvonalát fenntartani, s munka hiányában, mert nincs minden nap fahordás, terrorizálja a szállót. A maradék vagy unatkozik a szállón(általában nem olvasnak, rádiót nem lehet hallgatni, mert egyeseket zavar, ugyanez a helyzet a tévével. Az összezárt emberek feszültsége csak nő, pláne, ha megjön a segély és telik olcsó kannás borra, amit vasúti talpfából állítanak elő, s rajta van a rákkeltő anyagok világranglistáján, márpedig előkelő helyezéssel. Jó időtöltés még a verekedés is, de már a döntő meccseket megvívták, mindenki tudja, hogy mi az erősorrend és ahhoz tartja magát. Persze ezt az erősorrendet egy-egy új lakó felborítja, lezavarnak egy mérkőzést, mármint a jelenlegi bajnok a kihívóval szemben, és helyre áll a világrend. A verbális agresszió a legdurvább, mindennapi és sűrűn ismétlődő esemény. A szálló lakói nem is tudnak, vagy akarnak csak így „kérni”, hogy „ Baszom azt a pudvás faszomat, hogy nyald le róla a gecimet, .”.A nők is így beszélnek. A nappali melegedő maga a Vöröskereszt épülete. Benne egy konyha és hivatali helységek vannak. Vasból készült rácsait állandóan zárják a Vöröskereszt alkalmazottjai, de az inzultusokat, a beszólásokat ők sem kerülhetik el, noha a helység be van kamerázva. Az írót nemrégiben a balassagyarmati bíróság egy garázdaság miatt hallgatta ki tanúként . Ordódi Gábor garázdálkodott ott részegen. Asztalokat, székeket dobált össze és vissza és fenyegette az alkalmazottakat. A gondozók vezetőjének, Erzsikének, többször megígérte, hogy felgyújtja az autóját. Azt minden épeszű ember tudja, hogy a gondozó a hivatalt ellátó megkülönböztetett személy, aki ellen szóbeli vagy fizikai bántalmazás súlyos börtönéveket hozhat a delikvensnek- Ordódi ezzel nem is törődött, még a kivonuló rendőrök előtt sem hagyta abba az óbégatást. Hivatalos közeg elleni atrocitás esetén gyorsított eljárásban részesül a delikvens, előzetes letartóztatással. A tárgyalás végét nem vártam meg a bíróságon. Ordódi ma is a szállón lakik(halkabb lett). Egyébként nem tudni, mire fel az a nagy erőszak: amputálták az egyik lábát, műlábat hord, s csak bottal tud közlekedni.

1. gergely:
   2016. február 6. 10:01

   Humorban verhetetlen!