Cseke Gábor: Nyári mesék (22)
Robogó úthenger
– Tud-e egy úthenger robogni? Ez itt a kérdés! – ezen vitatkoztak egy napon Berci bátyó ablaka alatt holmi legények.
Június elején járt, az ablak nyitva, Bátyó minden szavukat hallotta. Úgy felkacagott ettől az ágyban, nyikorogtak belé a megereszkedett rézrugók.
„Méghogy robogni!”
És elképzelte, amint a pár napja a főutcán megjelent behemót masina hirtelen elszabadul s versenyautóként iramodik neki a vakvilágnak… Még a traktor se tudja megtenni – hűtötte le a saját, nekilódult fantáziáját.
Pedig hát láthattuk: az ötlet nem is az ő fejéből pattant ki.
Vajon miért nem robognak ezek a jószágok? – tette fel a következő, logikus kérdést. Gondolatban felgyorsította előbb a traktor, majd az úthenger rohanását, majd eldöntötte: ha képesek is lennének a robogásra, ugyan, mi haszna lenne? Hiszen az a munka, amiben azok segédkeznek, csak úgy jó, ha lassan és alaposan végzik.
Bátyó ezzel a maga részéről el is döntötte a vitát, de a fiúk még mindig csak a semmit osztották.
Ezalatt az útra szórt kavicsot döngölő, mirgő-morgó, élesen csikorgó úthenger is le-fel masírozott az ablak alatt, nyergében két városi csibésszel, akik úgy néztek el a tanakodó legények feje fölött, mintha ott se lettek volna.
Berci bátyónak támadt egy nagyszerű gondolata, s menten kiszólt az útra:
– Akarjátok-e látni, milyen egy robogó úthenger, és hogy közben föl se forduljon?
A legények naná, hogy akarták!
Csakhogy bátyóból a tudálékos ember készült kiszólni, az ezermester fotográfus, akinek nincs semmije, de nem ismer lehetetlent: mindennek megtalálja a lehető legegyszerűbb módját.
Már-már magyarázni kezdte, hogy ha filmre veszik bárminek a mozgását (így az úthengerét is), s ha a mozgást kevés számú filmkockára bontják – mondjuk csak 12-re vagy akár csak 10-re, akkor a sebesség gyors lesz, de a mozgás szaggatott. A lehetőségek tárháza szinte végtelen, csak kellő számú képre, mozgásvariánsra van szükség…
Aztán csak nyelt egy nagyot s vele együtt a mondóka is odalett, inkább szaporán fotózta az úthengert, az ide-oda töfögést, végül a legények türelmetlenül kérdezték, mikor jöjjenek el megnézni a robogó úthengert? Berci bátyó fejszámolt: egy hét alatt előhivatja a filmet, összeállítja a képsort s jöhet a házi vetítés…
…De a filmet már a kíváncsi utókor hivta elő. Mert az úthenger két nap múlva úgy elrobogott a bátyóval, többé vissza se nézett…
2016. február 12. 07:16
Sőt! Ha jól értem, egyenesen rajta vánglizott át. Lehengerelte tolókocsistól, fotografáló masinástól, mindenestől. Még jó, hogy a képek megmaradtak, idézni a bátyó keserédes történeteit. Nagyon tetszenek.