Egy plágium története
A hetvenes években a szerzői jogokat bizonyára még nem vették olyan szigorúan – avagy hol teremnek a világslágerek…
Leonard Cohen – 1971 – Famous Blue Raincoat
http://www.youtube.com/watch?v=9aRKZFR5imM
Leo Sayer – 1977 – When I need You
http://www.youtube.com/watch?v=NsMqb9RQWGE&feature=related
2010. október 10. 13:22
Azt hiszem, a Leo Sayer által énekelt dal eredetileg Albert Hammond szerzeménye volt. A szerzőt valaki egyébként beperelte Leonard Cohen nevében, de tudtán és akaratán kívül. Valóban van egy egyező dallamsor, de ezek hangulata teljesen eltérő, így Leonard Cohen sem tartotta plágiumnak. Szakemberek szerint sem plágium, ha két különböző dalban egy zenei motívum véletlenül megegyezik, különösen nem, ha azok a motívumok ennyire banálisak, ennyire közhelyes dallamsémák.
Ha plágiumról van szó, akkor példának vehetjük Eric Carmen All By Myself dalát, vagy szintén Eric Carmentől a Never Gonna Fall in Love Again című slágert (mindkettő teljes egészében egy Rahmanyinov-zongoraversenyből lett átemelve, de már egyik sem volt jogdíjas).
2010. október 10. 21:23
…jogilag talán nem plágium… csak fülileg. Cohen pedig úriember…
és ez nem közhelyes dallamséma. A boci-boci tarka, az közhelyes dallamséma.
Én ezt a régi Cohen-dalt nem ismertem, csak nemrég hallottam, s azonnal beugrott a When I need you – hát ez nem lehet véletlen.
Persze a vélemény szabad, s mindenki azt hisz, amit akar.