Búcsúbeszéd

Kedves Gyerekek!
Búcsúzom…
Nem, nem tőletek… A könyvtől. A nevetekben is …
Isten veled, könyv…!
A mai diákság nem tűri a nyomdafestéket…
Kedves Gutenberg, Jánoskám! …
Látod, öreg kolléga, pár száz évig nagyon fontos voltál, annyira, hogy azt leírni nem lehet! …
Illetve nem érdemes, mert úgysem olvassák el …
Tudod, Jánoskám, lőttek a szedésnyomásnak!…
Ma már a nyomdász se ér rá olvasni, mert vgmk-zik! .. .
És tudod, első a munka! . ..
Merthogy itt a legnagyobb érték … a pénz! …
Ott érvényesül a szedésnyomás! …
Nagy a nyomás, hogy sok legyen a szedés! …
Ne haragudj, hogy kissé elérzékenyülök, de alig bírom elfojtani a sírást …
Ez az ünnepi könnyhét!…
El kell köszönnöm az egykori emlékektől… .
Azoktól, melyek ma már nem válnak az ifjak élményévé…
Isten veletek, Pál utcai fiúk…
Mi már csak videózunk. Igy nem ütjük meg a Bokát…
Isten véled, Nemecsek Ernő! Szia, gittegylet! …
Nekünk panelban adják az ablakot…
Isten veled, Timur, és üdv az egész csapatnak! …
Nem érünk rá segíteni, tévét nézünk …
Szervusztok, mesék és regények!…
Búcsúzom tőletek, Micimackó, Malacka és Zsebibaba! …
Isten véled, Kis Herceg …
Új barátot találtam a könyv helyett,..
És csak ülnöm kell és néznem …Ugye, milyen egyszerű?…
Isten hozzád, Tüskevár, Kele, Bogáncs!…
Vukot is már csak akkor hiszem, ha látom! …
Távolodik már a fehér vitorla …
Elúszik az Aranyember…
Még néhány evezőcsapás és eltűnik Vadölő …
És megmarad néhány utolsó mohikán …
Elhalványodnak az Egri csillagok …
Nyugdíjba megy Nemo kapitány…
És raktárba kerülnek A kőszívű ember fiai …
Hát akkor… Isten véled, KÖNYV!…
Béke soraidra!…

(Rádiókabaré. Válogatás. Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, 1988.)

Szerkeszti: Bölöni Domokos