Lesz még nekünk olyan fecskefészkes házunk, / hogy a boldogság is ellakhatik nálunk. / Rozmaringos, mályvás ablaka tükrébe / Még az ég is mindig mosolyogva néz be. // Akkorára már mi, mondod, megöregszünk, / Tán nem is telik már benne semmi kedvünk. / Ne szomorkodj, párom, te édes, te drága! / Öreg fának is van madara, virága. (Pósa Lajos: Életünk vándorútján)

Szerkeszti: B. D.

1. B.Tomos Hajnal:
   2016. március 12. 07:50

   Gyermekkoromban jó néhány Pósa Lajos-verset tudtam „betéve”, mivel ezek voltak a leggyakoribbak édesanyám elemis tankönyveiben, kb. olyanok, mint a mi időnkben a Majtényi Erik-versek.