Petőfi éppenséggel nem titkolta, hogy az ő eszményképe: a köztársaság. Az otromba, gyalázkodó támadásokkal nem törődik, halad a maga útján. Megérezte a forradalmat, „mit a kutya a földrengést” – s jól érezte meg. Nem ő azonban az egyetlen, aki ezt megérezé. Megérezte ezt Széchenyi is, Kemény Zsigmond is, de míg ezek féltek a forradalomtól s az ezt követő nagy összeomlástól, Petőfi nemcsak sóvárogva várta, kívánta a forradalmat, de hitte is erős hittel annak minden rosszat jóra fordító diadalát. Ennek a diadalnak szolgálatára esküszik fel lantjával, majd kardával is, s még egy röpke esztendő: vérrel is meg fogja pecsételni esküjét. (Benedek Elek: Petőfi, 1922)

Szerkeszti: B. D.