Tamási Áron: Napló, 1956-1957 (részlet)

XI. 4. vasárnap, Károly napja
Hajnalban elkezdődött az orosz támadás. Az országban mindenütt, főleg a városok és gócpontok ellen. Elsősorban Budapest ellen. Hajnalban öt óra tízkor lövések zajára ébredtem. Ágyútűz és gépfegyver. A Budaörsi út felől. Hat óra körül a rádióban megszólalt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. Bejelentette, hogy az oroszok katonai támadást kezdtek, nyilván a demokratikus magyar kormány megdöntésére. Ezt tudatja a magyar néppel és a világ közvéleményével. Később rádiófelhívás hangzik el, hogy Maléter és a küldöttség tagjai térjenek vissza, és vegyék át hivatalukat. (Maléter hadügyminiszter. Erdei Ferenc s még nem tudom, kik előző este elmentek a szovjet parancsnokságra, hogy a szovjet erők levonulásának „technikai” részleteiről tárgyaljanak. Elindulásuk után közölte Majlát telefonon, hogy Ferenc tiszta ruhát vett, elbúcsúzott és elment, hogy végső próbával helyrehozza, amit tizenegy év alatt vétett. Lehet, hogy végső útja volt, mert a sorsáról még nem tudunk semmit. Úgy hírlik, hogy Malétert, a küldöttség vezetőjét az oroszok ott tartották. Ha így van, akkor bizonyára Ferencet is.)
A harc komolyan indult meg hajnali négy óra körül; úgy hangzik, hogy a virradás ideje alatt elszántan folyik. Senki az utcán. Kálmán telefonál, hogy I. Gyula kocsival elindult a Parlament felé. Mivel a kocsit a hídon nem engedték, gyalog folytatták útjukat. (Ezt mondta.) Nemsokára a rádióban elhangzott az írószövetség felhívása a világ népeihez: segítsenek abban, hogy az irodalom, a tudomány, a munkásság és a parasztság szabadon élhessen. „Segítség, segítség!” Bár név nem szerepelt a felhívásban, megismertem Háy hangját. A felhívást még angol nyelven tolmácsolták, aztán a rádió elnémult. Üresen maradt, csak valami telefonbeszélgetések halk és zavaros hangja hallatszott a rádión keresztül. Mindez hét-nyolc körül történt. Közben és utána több telefon volt. Ezekből nagy riadalmat éreztem, de komolyságot is. (Ferencsik, Sebestyén.) Álláspontom az volt, mondtam is, hogy a mi részünkről minden fegyveres ellenállás oktalan pusztításnak látszik. Erkölcsi és jogi igazunk tudatában fegyelmezetten várjunk, annál is inkább, mert ügyünk már nemzetközi ügy.
Mivel a harc fokozódott, jónak tetszett a legszükségesebb dolgokat összecsomagolni, s talán lemenni az óvóhelyre. Az aktatáskát és Aliszka sárga nagy bevásárlószatyrát le is vittük, s két matracot, két pokrócot, egy kispárnát és kevés borral a demizsont. Egy kiló kenyér, fehérnemű, orvosság, gyertya, tisztálkodószerek: ezek voltak a táskában. S a „Hármas kis tükör”. A pince igen nyirkos volt. A lakók jó része már ott volt. Fáskamránk előtt is elfoglalták már a helyet. Ott egy fekvőhelyet mégis odaengedtek nekünk. Kinyitottam a fáskamra ajtaját, a farakás közé rossz szőnyeget is tettünk. Mikó hozza a hírt (nyolc óra körül), hogy a szemben levő kórházi konyhán segíteni kéne. Aliszka is jelentkezik. Én is vele megyek. Visszük a csomagokat is. Ott, a konyhán kevés nő. A gondnok is ott van. Vágják a húst, főzik a levest. Aliszka rossz kék köpenyt vesz, hámozza a krumplit, majd délben az ebédlőben kiadja az ebédet, és mosogat. Én is kapok ebédet.
A szervezési osztály szobájában ülök. A Láng szobájába nem enged be. „Márta főnővér”: száraz, csúnya, szőke nő. Ők hárman (nők) odahelyezkedtek. A portán, a telefonnál nagy torlódás. Simon portás megtudja a nevemet, kijön az udvarra hozzám, és örül, hogy találkoztunk. Torda környéki ember. Ebéd után hazajövünk. A harc tart. Várjuk a világból a válaszokat. A magyar rádió süket. Nagyon rossz így. Külföldi rádióból halljuk, hogy délután összeül a Biztonsági Tanács. Fáradt vagyok. Szoba tele: orvos, tisztviselő, volt tüzértiszt. Kártyáznak. Kis sakk is van. Ruhástól lefekszem. Ébren alszom. Fátyolon keresztül: rádió szól, lövések hangzanak. Hír! Biztonsági Tanács szavazott: kilenc mellettünk, egy semleges (Jugoszlávia), orosz vétó. Lodge indítványára (hír) összeül a közgyűlés. Ruhástól egymás mellé fekszünk. Ágyú-gépfegyver szól. Déli vasút felé. Gellért felől. Aliszka meg-megremeg. Elég jól alszunk. Reggel ötkor nagy tűzharcra ébredünk. Lemenjünk-e?

XI. 5. hétfő. Imre napja
Ismét öt órakor ébredek. Elég csend van. A magyar rádió is szól: de nem Pesten, mert a bemondók hangját nem ismerem. Valószínű: Pozsony. Ez mondja, hogy Szolnokon új kormány alakult a „Forradalmi Munkás és Paraszt Kormány”. Kádár János (elnök), Münnich, Apró, Marosán. Az egészet nem közlik. Az oroszok alakították. A szabadságharc vívmányait vállalja, a harc vége felé történt (mondja) fasiszta elferdülések ellen küzd. Ezt elméleti fejtegetésben mondja el a rádió. Külföldi adó tudósít, a közgyűlés New Yorkban az amerikai javaslatot elfogadta: az oroszok rögtön szüntessék meg a harcot, és vonják ki csapataikat: adjanak a népnek alkalmat, hogy szabad választás legyen, semleges ellenőrzés mellett; a főtitkár (Hammarskjöld) küldjön megbízottakat, kik a helyzetről jelentést tesznek.
Aliszka tésztát akar sütni. (Jól reggeliztünk.) Olga (Mikóné) hívja a kórházba. Nem megy, pedig biztatom. Nyugtalan. A közelben tűz kezdődött. Lementünk a pincébe. Zsuzsika (Sütőné) innen is hívja Aliszkát a kórházba. Egy órakor. Nem megy. Negyed kettőkor a környéken (közel) valami apró lövések. Ez baj, mert a Csörsz utcánál orosz tankok állnak. Meg is indultak a tankok. Végiggéppuskázzák az utcát. Gépágyú is szól. Egy-kettő felmegy a pincéből: az ablakok egy része kiment. Golyók is átütötték az ablakokat. A szemben levő kórházból állítólag (Sütő mondja, aki a portással beszélt) látták az egész eseményt. Átment a kórházba, tőlünk a második házon két gránátütés is van. Sőt, a kórház utca felőli frontját is lőtték, mert benn az ágyak között golyószórós golyókat találtak. A délutánt a kórházban töltjük, a konyha melletti szobába. (A gazdasági vezető, „Béla bácsi” irodájában.) Estefelé itt adnak nekem valami túrós csuszát. Sötétedés alatt átmegyünk. Veszélyes a helyzet, golyók fütyörésznek. Hol alszunk? (Szóllás László helyettes orvos vezető nem engedte meg, hogy a konyha melletti irodában töltsük, bár ülve, az éjszakát. A tornateremben sérültek feküsznek, nagy tisztaságban, csendben. Ott alhattunk volna, de nem akartunk: egyrészt a sérülteket ne zavarjuk, másrészt az utca mellett fekszik. Otthon: a Mészárosoknál a fölszinten, vagy a pincében.) Fent a lakásban együtt vacsorázunk: Sütőék, Mikóék, mi. Lőnek. Lemegyünk. Hirsch Gyuszi a fáskamrában már megvetette nekünk az ágyat. Ezt nem akarjuk visszautasítani: ott alszunk. Gyermek sír, rádió szól. Nyugtalanul alszom, Aliszka hozzám húzódva. Fáj reggel a derekam, de sok időt töltöttem fekve.

XI. 6. kedd
Halljuk: az amerikai elnök levelet írt Bulg-nak, aki a szuezi kérdéssel válaszolt. Kéthly megérkezett New Yorkba. Reggel csend. Haynal telefonálja, hogy a kórházában romlás, a betegek tömve vannak a pincében. Szóljak Szóllás doktornak, hogy hozzanak onnan át betegeket. Átjövünk. Szólok. Vöröskeresztes kocsi jön vissza: a Szabadság hídon nem engedték át. Kálmán doktor orosz sebesülteket kötözött. Ő mondja, hogy a katona, kötözés után, belelőtt a tüzet oltók csoportjába. (A szomszéd ház ott kigyulladt. Az övék is, de azt nehezen eloltották.)
Itt a kórházban csak a főkönyvelő kedves. Megengedte, hogy szükség esetén itt töltsük az éjszakát. (Gasparik a neve. Béla mester ideges, és önállóan nehezen kíván intézkedni.) Egy kocsi mégis átment az Árpád hídon. Nagy vizsgálat után. Mondják, rettentő sok az orosz. Halljuk: nagy tömegben zúgnak a repülők. Itt a környékünkön még nem bombáztak. Itt ebédeltünk a kórházi konyhán fél háromkor. Szomszédból (50. sz.) egy művelt mészáros. Örvend, olvasóm. Pohár vörös bor. Mikó, Dönci itt, feleségeink a konyhán.
Tiszta őszi idő. Reggel szél. A zászlóról, mely az erkélyen lebeg, a gyászlepelt leszakította és elvitte.
Délután négykor átmentem Mikóval a főiskolára. Ott egy szobában van a kórház raktára: alma, káposzta, liszt, paprika. Szamárszekérrel mentünk. Végig az utcán a házakon nincs ablak. Legtöbb helyen nagy üregek – belövések. Az összes kulcsot elővesszük. Egyik sem talál a raktárajtó zárjába. Végre betörték. Három láda almát hozunk a szamárral. Két zsák lisztet. Egyik zsákot emeltem: szívdobogást kaptam. Dönci hozott orvosságot. Egy kórházi alkalmazott panasszal jött: idegenek jöttek be a kórházba, akik közül egyesek rosszul viselkedtek. Egy fiatalember, aki az egyetemi forradalmi bizottság tagjának mondta magát, papírt kért itt, hogy a városban levőkkel tartsa a kapcsolatot. Papírt nem kapott.
Mikor a betegszállító kocsin ment, bent szerelmeskedett. Itt is (állítólag) űzi, egyebet nem csinál.
Szóllás ig. helyettes munkát kínál nekem. (Délben kértem tőle.) Irjam össze a sérülteket. Szívesen vállalom. Holnap reggel elkezdem. Tanácskozás, hogy a „kurválkodóval” mit csináljanak. A főszakácsné ebéd után nagyon elvágja késsel a kezét. Konzervet akart felnyitni. Kedves, piros arcú nő. Aliszkáék babot tisztítanak. Öt óra körül hazamegyünk. Vacsorára két tojást adnak, amit hazaviszünk. Háromnapos gulyáslevest eszünk. Rádión halljuk Eisenhower levelét Bulganyin fenyegető levelére, melyben a szuezi kérdéssel kapcsolatban a rakétafegyverekről is beszél. Azt írja az amerikai elnök, hogy Bulganyinnak semmi erkölcsi joga nincs békeakciókról beszélni, amíg Magyarországon fegyveres akciót folytat. Különben ma, november 6-án van az amerikai elnökválasztás. Olyan hírek jönnek, hogy az angolok Szueznél beszüntették a harcot. Izrael is a Sínai-fél-szigeten. Nyolckor lejövünk a pincébe. Gyermekek (négy-öt), felnőttek, mechanikus (Gyuszi), Takács (kiváló matematikus), mészárosmester (nagyon értelmes polgár), Feketéné (fivérével), Dönci nincs itt.

Forrás:Tamási Áron: Emberi szavak. Beszélgetések, vallomások, naplójegyzetek. Összegyűjtötte, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta Nagy Pál. Palatinus, 2003