Első versem (1)
A Káfé Főnix ankétja: Magyar Költészet Napja
Április 11 / 2016
Ötven év a betűtáblán – e cím alatt emlékezett meg szerzői estjén Czegő Zoltán költő első versközlésének fél évszázados jubileumáról. A 2016. február 25-én lezajlott eseményen a Sepsiszentgyörgyön élő költő elmondta: „Én soha nem akartam költő lenni, annál jobban tiszteltem a költészetet Janus Pannoniustól a kortársakig, hogy én belevágjak abba. Mondhatni, teljesen váratlanul jött ez a kényszer, amikor megtudtam, hogy egy erdővidéki református lelkész öngyilkos lett. Huszonhat éves voltam, és sehogy sem értettem, hogyan lehet az életet, mint egy elhasznált seprűt, eldobni… E hír hallatán írtam meg azt a verset, amelyet pár napos didergés után elküldtem Székely Jánosnak, aki az Igaz Szó versrovatát vezette… Postafordultával jött a válasz, hogy megkaptuk a versét, közölni fogjuk, de nem tudunk magáról semmit, és benne az a kérés, hogy küldjön még, s írjon magáról egy kicsit részletesebben.” A vers végül is 1966-ban jelent meg, az Igaz Szó szeptemberi számában.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban lezajlott esemény előkészületeiről hallva, eszembe jutott: bármennyire is erőltetném emlékezetemet, ma már nem tudnám eldönteni – legalábbis könyvtári segédlet nélkül nem –, hogy melyik volt első közölt versem: talán egy, a fűzfáról s annak sorsszerű szomorúságáról szóló az 1957-es Ifjúmunkásban, vagy pedig a szintén növényközpontú, de már a pitypangról szóló talányos versike (Bajor Andornak különösen tetszett, sokszor emlegette később – gondolom, amikor elégedetlen volt „érettebb” verseimmel) a Napsugárban, ugyanabban az esztendőben? A töprengésből végül is gondolat és ötlet lett: mi lenne, ha az idei április 11., a Magyar Költészet Napja tiszteletére költőket kérdeznénk meg első versükről? Hogy a Czegő-féle megérdemelt ünneplést kiterjesszük egy kicsit mindannyiunkra, akik valamikor lírai ösvényekre tévedtünk. És akkor megszületett az alábbi levél, amit közel 80 címre elküldtünk:
Kedves Barátom!
Igaz, még csak február van, de az idő repül, és hamarosan beköszönt április 11-e is, költészetünk napja.
A Káfé főnix portál nem először kísérel meg értelmes eseményt építeni e nap köré, s az idén is szeretne méltóan foglalkozni a költészet dolgaival.
Véletlenül került kezünkbe Szabó Lőrinc Az első vers című költeménye (A Tücsökzene című kötetből), amelyben eredeti módon adja elő, miként született meg az első verse egy utazás során, amikor is vonattal Debrecenbe tartott.
Első versemet egy nyári napon
írtam, a hortobágyi vonaton.
Magam voltam. Dél. Tücskök. Vad meleg.
Durúzsoltak, álltak a kerekek.
Vártunk. Döcögtünk. Ett az unalom.
Ohatnál végigdőltem a padon,
úgy kábított már a tücsökzene
meg a sínek egyhangú üteme.
Így lesz ez Balmazig, Debrecenig?
Ásítoztam. Dúdoltam valamit,
valami zsongót: zsongott, kattogott
vonat és világ. S egyszer csak, ahogy
rakosgattam a ringó szavakat,
rímbe kattant bennem két gondolat.
Ez felébresztett, mint valami vicc.
Vers? Nagyot néztem. Hogy is volt csak? Így?
Egész jó játék. De fog menni? Ment!…
Felfrissülve értem el Debrecent.
Arra gondoltunk, hogy az első vers általában minden költő, verselő ember számára olyan lehet, akár az első szerelem: meghatározó és emlékezetes. Hogy ezt valaki pozitívan vagy negatívan éli meg, az jórészt a körülményektől függ.
Mi lenne, ha a Költészet Napjára megosztanád velünk, olvasóinkkal az első versedhez kapcsolódó gondolataidat? Lehet az első vers a legelső alkotásod, de akár az első nyilvánosság elé került versed. Elküldheted a szövegét (ha még megvan), írhatsz keletkezésének történetéről, vagy éppen fogadtatásáról, ha akarod, értékelheted is mai szemmel, vagy kifejtheted az első verssel kapcsolatos gondolataidat, véleményedet, élményeidet. Az is érdekel, hogy ha nem tartod fontosnak a témát és nem kívánod velünk megosztani tapasztalatodat.
Bízunk benne, hogy a kérdés valamiképpen megérint és így vagy úgy, lehetőleg február végéig válaszolsz felkérésünkre. Kíváncsian és szeretettel várjuk nézőpontodat, amelynek maradéktalanul helyet biztosítunk a Káfé főnix hasábjain.
Cseke Gábor
A felkérésünkre kapott válaszokat valamennyi szerzőnek szívből köszönjük!
Holnap közöljük az első verseikről nyilatkozó költők névsorát is, majd a válaszok közzétételére hétfőn, április 11-én kerül sor.