Kedves Cseke Gábor uram!

Küldöm az első publikációmat, 1990-ben jelent meg a Gáll István Kollégium évkönyvében (Hova tovább Hovatovább…). Egy pályázat kibővített anyaga volt ez. A vers kategóriában II. helyezett lettem (egyetlen kiadott oklevél, Vaderna József költő, publicista értékelésében első helyre jelölt, Paul Celanhoz, Pilinszkyhez, Nagy Lászlóhoz, cummings-hoz hasonlított.)
De első versemet 1976-ban, 10 évesen írtam, télen, ceruzával, 8-as szótagszámban. Egyszer még megpróbálom újrairni, annyira élénken él bennem a hangulata…

VERSÍRÁS

tudatmélysötét alakok/: formálódsz.
Merengve egy láda kincsen, a nincsen.
Füvek futnak vágtató lovak patái alatt.
Azt hiszem, a versben havazni kezd.

Ősszel lassan hullanak pimasz legyek.
Éjbe takaróznak a ritkuló fák.
Soha sincs értelme a résznek, csak az egésznek:
Tavak, tél; tenyerek, ágak, fagyok. –
és tudatmélysötét alakzatok.