Láttak boldog cigányokat
Két fotótábornyi élményből ihletődve, Etéd és Csikszengyörgy roma közösségeinek mindennapjaiba alászállva, a Hargita Megyei Kulturális Központ mozgékony fotográfus csapata – Ádám Gyula, Bálint Zsigmond, Both Gyula, Kása Béla, Miklós Csongor, Erdély B. Előd, Magyari Nándor, Tordai Ede, Incze László, Kovács László Attila, Török Rafael, Szigeti Vajk István – az elmúlt hónapokban gazdagon merített a cigányélet látványaiból. a Norvég Alapnál megpályázott projektjük várakozáson felül sikerült: a kiszállásaik nyomán készült képanyagból képeslapok és naptárak, illetve fotókiállítások készültek. Képes tudósításaik persze, csak azoknak mondanak valamit, akik hajlandók is bepillantani egy olyan világba, mely jobbára el van zárva a nem roma etnikumúak elől. Hogy a cigányok zárkóznak-e el, avagy az érdeklődés áll meg a többségtől elütő közösség láthatatlan határainál, ez további szociológiai vizsgálatra szorul. Tény, hogy a hátrányos helyzetű népcsoport fiai-lányai, minden sorscsapás ellenére, tudnak boldogok, önfeledtek, lelkesek, hittől sugárzóak lenni saját világukban – amikor is saját maguk lehetnek. Az, hogy ennyire közel engedték magukhoz a fotósokat, a nagyfokú bizalom jele. A fotósok pedig empátiával, művészi alázattal és diszkrécióval fényesen megdolgoztak ezért a bizalomért! De ez még mind csak kopogtatás, próbálkozás a továbbra is zárt világ ajtaján – kis lépések egy hosszú úton.
Cseke Gábor












Pusztai Péter rajza