Ebben a könyvben minden benne van, amit a színek hatalmáról tudni kell, lehet vagy illik. Hasznos, szórakoztató, és helyenként kellően meglepő! Főleg annak, aki nem tudja, hogy voltaképp a Hold egy sötét égitest, mely fényét a naptól kapja. Annak aztán főleg.
Goethe és Newton még nem írt róla – holott nagyon egyedi színelméletet állítottak össze-, hogy a libafosban százszor több árnyalatot képes észrevenni az, aki erre született. Létezik egy felfedezés, mely szerint a férfiak 10 %-a, míg a nők fele rendelkezik a szemben egy negyedik típusú színérzékelő receptorsejttel, és ezek az emberek sokkal precízebben érzékelik a sárga, narancs és vörös árnyalatait.(politika kizárva-a szerző megjegyzése-( by Rajkó Félix). Az elbűvölő modorú könyv több tévhitet is eloszlat, pl. azt, hogy nem a szemünkkel látunk, hanem a tarkónkkal, tehát a színkeverés nem a szemünkkel történik, mint hinnénk, hanem az agy nyakszirti régiójában. Jut eszembe, hogy minden általam kérdezett nő majdnem minden esetben másképp fogalmazta meg a klitorális és a vaginális orgazmus különbségét, de ez egy piszokul bonyolult probléma, jobb, ha a színeknél maradunk, holott és megjegyezném, hogy a klitorisz közelebb operálása a vaginához megváltoztathatná a „az érzetet.” Így lehet az, hogy a szerző szerint félhomályban nem a macskánk lesz szürkébb, hanem a szemünk „alszik.”. A könyvben az s jó, hogy nem egyetemi tankönyvi definíciókkal dolgozik, hanem olyan fogalmakkal, amiket mindenki megért. A szemem, s jól van a színérzékelés megalkotva, jó, ha nem lát zöldesvöröset, vagy kékessárgát. Ha igen, akkor nagy baj van. De gyakorlati eredményekre is hoz példát a jeles szerző: A szemünk, amikor egy színt néz, akkor automatikusan megalkotja az adott szín komplementerét, melyet a környező tárgyakra vetít. Nagyon jó példa ennek ellensúlyozására a műtőkben alkalmazott zöld szín, mely nagyon jól semlegesíti az operációs felületét uraló vér vörösének utóképét.” Agyátültetésnél, még ennek nagy hasznát veszem. Hisz én most is úgy gondolom, hogy a fekete a fehér legsötétebb árnyalata, és fordítva, s hogy a szürkének hány árnyalata van, azt csak a jó isten tudja, mindenesetre ötvenet már megírtak belőle.
De az agyunk a színképelemzésként néha önállósítja magát. Így pl. amikor egy banánról fekete-fehér képeket nézegetünk, agyunk a fekete-fehér fotón a szürkéket rendre sárgának, zöldnek és pirosnak kódolja.(Kitűnő produkciók a könyvben.-By Rajkó Félix. Sok helyt él szórakoztató hasonlattal a szerző. Így például megmagyarázza, hogy ha egy reggel, kenyérpirítás közben észrevennénk, hogy a kenyérpirítónk szála a narancsvörösről kékesre vált, akkor gyorsan tárcsázzuk a tűzoltókat. S ha estleg túlélnénk az eseményt, akkor gyorsan lépjünk kapcsolatba a Guiness Rekordok könyvével, hisz ez azt jelentené, hogy több mint 10 000 fokon készítettünk pirítóst.(Celziuszban) Jó tudni, hogy a citrom vörös fénynél fehérnek látszik, zöld fénynél barnának. A citrom kizárólag fehér fénynél citromsárga színű. A színek hatásairól is nagyon sok fontosat közöl a szerző. Sosem tudtam volna meg a könyv nélkül, hogy a taxik színe miért sárga, ha nem olvastam volna, hogy a sárga és a fekete a két legnagyobb kontrasztot jelentő szín érzékelésünkben, s hogy Picasso „kék korszakának” az lehetett az oka, hogy a festő azidőtájt gyertyafénynél festett, mesterséges fényben, vagy akár természetes fénynél ez kissé kék árnyalatot idézett. A könyv nemcsak sokat foglalkozik a színérzékeléssel, de sok gyakorlati tanácsot oszt ruhaszalonoknak, lakástextilárusoknak, lakberendezőknek, belsőépítésznek, dekoratőrnek stb. A kötet színérzékelésből jeles, s gyakorlati, praktikus ötletek motivációsbázisa is. Így pl. az eszkimók a fehér színre huszonöt szót használnak, ellenben az idő is komoly faktor, az ókorban a fehér egy nagyon fényes sárgának számított, a fekete meg a legsötétebb kéknek. Arisztotelész korában csupán öt színről beszéltek, ma már 3 millió színárnyalatot különböztetnek meg, de a színes tévék reklámkampányának nyolcmilliós száma kissé eltúlzottnak tűnik nekem.

Rajkó Félix

http://partvonal.hu/jean-gabriel-causse-a-szinek-hatalma

Jean-Gabriel Causse
www.partvonal.hu

Jean-Gabriel Causse, a Párizsban és Tokióban élő színdizájner a színeket nemcsak esztétikai szempontból közelíti meg, hanem számításba veszi azok ránk, az érzékelésünkre, viselkedésünkre gyakorolt hatását is. A negyvenöt éves férfi a Francia Színbizottság tagja, színnel kapcsolatos eseményeket szervez, Japánban az Onward textilcsoport munkáját segíti, valamint tervezett már színdekorációt egy pszichiátriai klinikának is. Mindezek mellett a szerző szakterülete a magánlakások, boltok belsőépítészete, a textilipar színeinek, és különféle áruk csomagolásának megtervezése. A színek hatalma 2014-ben jelent meg Franciaországban, és komoly ismertséget hozott a kreatív szakember számára. Jó könyv ez szülők számára is, mert meg lehet általa majd válaszolni olyan kérdéseket, hogy miért Vörös a Nap reggel és este, miért kék az ég, és miért fehérek a felhők. Huncut kedvemben olvastam könyvet, ezért idekívánkozik Matisse megjegyzése (a méret a lényeg? azaz „ Egy négyzetméternyi kék sokkal kékebb, mint egy négyzetcentiméternyi.”