Nem félünk a freskóktól!

Vannak teljesen hiábavaló találmányok, mint például a teletextes hegedű. Ha viszont a fekete–fehér filmeket mind meg lehetne színesíteni, az hasznos találmány volna. Ha ez a konvertálás kézenfekvő lenne ma már. Hasonlóképp képzelem el a sarki szőlő meghonosítását – Alaszkában is. Hiába száll ugyanis el felettünk a nikkelszamovár karöltve az idő vasfogával, azért minden nemzet a farmerjában hordja a cifrán kifaragott népi marsallbotot. Csak az nem igényli a reformot, aki eurobornírt. Romániában például a tranzíció direkt leképezése dr. Fred Karinthy zseniális találmányának, mely úgy működik, hogy megnyomunk egy gombot, mire kijön egy újabb gomb, amit szintén meg lehet nyomni. Barátom, a nyaranta hazalátogató tiroli székely, aki szerint landler szeme hízlalja a lavinát, elmesélte, hogy a hülyeség odakint sem büntetőjogi kategória, és mint ilyen nem szankcionálható. És hogy ez ott is főleg a politikában mutatkozik meg igen kontrasztosan.
Szász Endre szerint Magyarországon az okos zseni leguggol, mert ha feláll, lefűrészelik.
Romániában a zseni lácfűrésszel (druzsbával) jár-kel a tömkelegben. A tranzit-elme motoros kézifűrészei például az újságírók. „Mü nye nuzsná vojná!” – mondanák, de errefelé gyanús, ha valaki még emlékszik néhány orosz szóra, ezért aztán inkább így fogalmaznak: „A NATO-t a hágai bíróság elé kell citálni!”
Megtanulták Roman Jacobsontól, hogy ha a tények nem illenek az elméletbe, akkor a fene eheti a tényeket.
Úgyis mi nevetünk utoljára.
A mekdönci berendezkedik az agyakban is. A televízió feltalálta már a gyorsétkezés mintájára a gyorsgondolkozást, a kapkodást, a szellemi habarást. A politikai diskurzus egyre kapkodóbbá válik, a kritikai gondolkodást rég száműzte, helyette a gátlástalan nyilatkozgatás, a szólampuffogtatás, a rosszhiszemű vádaskodás, a levantei hadviselés megannyi fortélya tölti be a közéletet.
A szabad és autonóm gondolkodás leértékelődött. Keserves paradoxona jelenünknek: módunkban áll szabadon és autonóm módra szólni. De ez a mondandó igen kevesekhez jut el, ha pedig akármilyen pi(a)ci érdeket is sértünk vele, a „másik” azonnal visszalő; mérgezett tollán érveink vádpontokká válnak, publicitásunk visszájára fordul.
E korszak jellegzetes attitűdje a pökhendiség. Stílusosabban: köphendiség.
Az értelmiségi lény nem tud ellenállni a kábítással történő csábításnak, személyiségét átforgatja az új ordasok klánja; a menedzserizmus kérlelhetetlen szempontjait vallja tízparancsolatának; ezek diktálják szükségleteit. Új és rendkívül rafinált elnyomás nehezedik a megszólalóra. Formálisan adva van számára a közéleti részvétel, de már nem kér belőle. A közéletet bepolipozza a belekiabálós divat, amely nem ismer pardont. Az emberek egyre inkább visszahúzódnak a politikától, a polgári kezdeményezést átengedik a hívatlan avatatlanoknak. A maffia egyenest a kormányhivatalok irodáiban rendezi be új paradicsomát.
A közszólók zöme elzálogosította már a lelkét. Grasszál a politikai pornográfia. Pánikszerűen menekülünk a kétségbeesésbe.

*
Vannak mégis magánszorgalmú öngyilkosok. Egyikük például minden és mindenek ellenére megmaradt pusztán értelmiséginek.
A községben, ahol visszavonulva él, az üresen árválkodó, egykor fényes főúri kastélyt el akarták foglalni a fitneszfarkú siketfajdok.
Ezek ugyanis nagyon értik a dürgést.
A tanár úr azt mondta nekik: – Félnetek jó lesz. Mert az a valós helyzet, hogy a kastélyban freskók vannak.
A fitneszfarkú siketfajdok ledöbbentek.
Neszeztek–meszeztek, aztán rosszat sejtve rajtaütésszerűen elsomfordáltak. Majd tartósan berendezkedtek egy téesz-istállóban. Ott zsánerpipercét gyártanak, melynek ők az egyedüli forgalmazói itt, Romániában.
Namármost a zsánerpipercét veszik, mint a cukorbeteg a szaharint, úgyhogy a fitneszfarkú siketek terjeszkedése elkerülhetetlen.
Egy közeles napon feliratokkal jelennek meg a tanár úr irodája előtt, amelyeken öles betűkkel ez lesz a pingálmány: NEM FÉLÜNK A FRESKÓKTÓL!
Akkor nagy szüksége lesz a tanár úrnak az Isten balhorgára. Amely a fitneszfarkú siketek fejében újraértékelő mechanizmusokat gerjeszt, és helyre teszi kreativitásukat. Minek következtében kenterbe lehet verni a gravitációt, és talán javuló trendre áll a világ.

Bölöni Domokos

1. B.Tomos Hajnal:
   2016. április 15. 07:03

   Nem hiszem, ha valaki elfordul a politikától, annak törvényszerűen a kétségbeesébe kellene menekülnie. Van még hely a Nap alatt.