Hírek, álhírek, rémhírek, legendák az 1956-os forradalom után

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján Győri László kommentárjával gyűjtemény jelent meg a Forrás folyóirat októberi számában (2006/10) Kádár megőrült, Maléter hatvanezer emberrel a Bükkben, a Szovjetunióban kitört a forradalom címmel, amelyben az elbukott forradalom modern „folklórjából” adott ízelítőt. 

„Az 1848-as forradalom egy rémhírrel kezdődött: „A tekintetes karok és rendek… azt a hírt kapták, hogy Petőfi Sándor a Rákoson tanyáz, de nem egyedül, hanem 40.000 paraszttal egyetemben …” (Petőfi Sándor naplójából). Az 1956-os forradalom egy felvonulással indult, s egy bevonulással ért véget. És fegyvertelen hírekkel, úgynevezett rémhírekkel folytatódott még hónapokig.
Hogy mi történt a tizenkét nap alatt, ma már egyre pontosabban, egyre mérsékletesebben, azaz egyre objektívebben ismerjük: nemcsak felülről, a nagypolitika, a lecsupaszított, esetlegességektől megfosztott, absztrahált eseménysorok felől, hanem eleven részleteiben is, amelyeket az összefoglaló művek szükségszerűen kirostálnak.
Egy olyan rémhír, hogy 40.000 „szűrös, gubás” gomolyog Rákosmezőn, az nem a történész illetékessége. Mítosz, legenda. Ötvenhatnak is vannak mítoszai, legendái. Azon melegében is termett egy-kettő.
(…)
Október 23-ától november 3-áig nem a híreké volt a szó, hanem a tényeké, a cselekedeteké volt a tér. A Corvin köziek, a Práter utcaiak, a szegedi, a veszprémi egyetemisták, a városi, a falusi nemzeti bizottságok, a munkástanácsok nem törődtek az európai status quóval, a világpolitikai realitással, az elemzést a leendő történészekre bízták, sőt egyáltalán nem foglalkoztak a történelemmel, azzal az írottal, amely egyszer majd minden esemény tetemére leszáll.
November 4-ével egy új, egy másik történet kezdődött. A forradalomvivők még kitartottak, de már mint ellenállók; a túloldalra, az illegalitásba szorította őket a status quo, a világpolitikai realitás.
A kijárási tilalom, a statárium napjaiban egyszer csak felfakadt a szó. Szavak, hírek özönlötték el az országot. Ha volt egy sztrájk, egy utcai menet, egy tragikus tüntetés, egy jel, az illúziónak bármilyen törékeny támasza, azonnal követte a hír, és ahogy egyre messzebb távolodott, egyre kevesebb szállal kötődött a konkrétumokhoz, mert szükség volt az irracionális, ahogy ma mondanánk, a virtuális, az alternatív valóságra. Az ország elvesztette szuverenitását, szovjet kommendánsok parancsoltak, deportáltak férfiakat, nőket, gyerekeket Ukrajnába, a magyar karhatalomnak, a rendőrségnek csupán mellékszerep, egy-egy kis emberagyonverés jutott az oroszok árnyékában.
A lehetetlen, a rémület, hogy mindennek vége van, természetellenes, át kell faragni, a vereséget új győzelemnek muszáj követnie. A lehetetlennel szemben képtelen hírekkel hadakoztak. Ezek a hírek, ezek a fikciók, ezek a placebók, ezek az önerősítő szerek gyógyítottak, hiábavaló óhajokat, vágyakat csillapítottak le, nagyítottak föl, úgyszólván a folklórba olvadtak át: a varázslat, a ráolvasás, a vajákolás, a szemmelverés származékai voltak…

*

Kiskunhalas városában az a hír van elterjedve, hogy a szovjet katonák agyonlőtték a jugoszláv nagykövetet, emiatt háborúba keveredünk Jugoszláviával. (Budapest, november 9.)

Nagykanizsa város területén az a rémhír terjedt el, hogy a szovjet csapatok összeszedik a fiatal gyermekeket és elviszik a Szovjetunióba. (Zala megye, november 15.)

Babócsa községben a hangulat az, hogy a pécsi Nemzeti Bankot kirabolták és a szovjet parancsnokot lelőtték. (Somogy megye, november 17.)

A megye községeiben igen nyugtalanítja a lakosságot az elterjedt rémhír, hogy a szovjet hadsereg tagjai a lakosságot összeszedik és viszik ki Szibériába. (Szabolcs-Szatmár megye, november 17.)

…Olyan hírek keringenek, hogy szovjet mozdonyvezetők jöttek be az országba, akik átveszik a vonatok vezetését. (Győr megye, november 20)

A megye területén az a hangulat uralkodik, hogy magyar kormány már nem Budapesten, hanem Csehszlovákiában székel … (Győr, november 22.)

Tiszalökön … az a rémhír, hogy Magyarországot folyó hó 25-ig a népi demokráciák hadserege fogja megszállni. A megye egész területén az a rémhír terjedt el, hogy Nagy Imrét mikor a jugoszláv követségről kiengedték, azt a szovjet csapatok elfogták, és Románián keresztül a Szovjetunióba szállították. (Nyíregyháza, november 23.)

A megyében olyan hangulat terjedt el, hogy nem Kádár János kormányozza az országot, hanem Rákosi, aki hetenként 3-szor repülőgépen jön be az országba és irányítja a Kádár-kormányt. Veszprém városában … olyan hír terjedt el, hogy a Kádár-kormányt leváltották és új koalíciós kormány alakult, amelyből Kádár a szovjet csapatok behívása miatt kimaradt. (Veszprém, november 23.)

A szombathelyi város területén olyan hír terjedt el, hogy Nagy Imre földmívelésügyi miniszter lesz és önként elhagyta a Jugoszláv Követséget. (Vas megye, november 24.)

A megye egész területén az a rémhír van elterjedve, hogy a Szovjetunió valamennyi népi demokratikus országot, hasonlóan Magyarországhoz, meg fog szállni. Ugyanakkor a népi demokratikus országok katonaságait leszerelteti, mert nem bízik bennük. (Nyíregyháza, november 26.)

A hosszúperesztegi lakosság körében az a hangulat, hogy a Szovjetunió Jugoszláviát meg akarja támadni. (Vas megye, november 26.)

A kőbányai pályaudvaron szolgálatot teljesítő vasúti rendőrség egysége folyó hó 26-án hajnalban elfogott egy polgári ruhába átöltözött szovjet katonát, aki több hete bujkált és géppisztollyal van felszerelve. Az elfogott szovjet katona Magyarországon akart maradni. A X. kerületi kommendáns szovjet katonai parancsnokság az elfogott személyt elvitte. (A Vasúti Rendőrség jelentése, november 27.)

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ