A legújabb kutatások szerint a kézmosás nem csak a baktériumoktól véd meg, hanem alkalomadtán a lelkiismeret-furdalástól is. A piszok eltávolítása, a testi történés, a mozgás a lélekben is lecsapódik, s valamiféle felmentő, már-már katartikus változásokat eredményez. Megkönnyíti elhatározásainkat, hogy magunk mögött hagyjuk a múltat, megbékéljünk döntéseinkkel, sőt segít, hogy véleményt változtassunk Úgy tűnik, a víz és a mosakodás gesztusai valóban segítenek eltörölni az önigazolást, a dilemmát, megváltoztatják a helyzetek értékelését: kilúgozzák az önigazolás kényszerét. Lehet, hogy egy kiadós fürdés, jó kézsikálás, zuhanyozás vagy úszás leáztatja rólunk a nap közben súrlódásokból, méltatlan vitákból, megalázásokból ránk ragadt szennyet. A szájöblögetés eltünteti saját hazugságaink rossz ízét.
Higgyünk a tudósoknak: gyakran így történik. Mégis, meggyőződésem, hogy a sok, az állandó köpönyegforgatás, hazudozás, rossz döntés, önmarcangolás, önigazolás, arculcsapás lassan valahogy annyira összeáll és megkérgesedik, hogy már nem viszi le semmifele szappan, víz vagy dörzsölés.

Forrás: Szókratész védőbeszéde. AB ART kiadó, 2016