Semmi új a Nap alatt (25)
A rossz asszonyok sokáig élnek
Mamula Izidóra alig hetvenhat évet élt, ezalatt megmérgezett két férfit, beárult kilenc kurvát, feljelentett két boszorkányt (egyikőjük máglyán végezte), ellehetetlenített több házasságot, végül halálba kergette sógornőjét, gyilkosságra bujtogatott, minek következtében meg is gazdagodott, aztán vagyonának átengedésével hitegette unokaöccseit, ennek pedig az lett a vége, hogy a fiúk (ők hárman) lábánál fogva szánkóztatták végig a hosszú köves udvaron, míg csak végleg el nem csendesült.
Gizike nagyasszony alig hatvanöt évesen került a négy gyalult deszka közé, miután gyereket szült a Józsi méltsás úrnak, megfojtotta, majd feljelentette a kocsist, azt pedig életfogytiglanra ítélte a segesvári törvényszék, mert Gizike nagyasszony mellett tanúskodott az egész udvarház, közben elvonult egy háború, lehet, hogy ő fogta le a lánglelkű költő, Petőfi Sándor szemeit, előbb azonban több kozák ment végig rajta, az utolsót nagy élvezettel fojtotta meg; mikor újabb préda után nézett volna, talált rá egy alsónadrágban haldokló fél civil, fél katonára, akinek oldalából csak úgy ömlött a vér.
Andalúz Georgina messze távozott a tájról, Argentinából küldte el levelét az itt rekedt szerencsétlen rokonoknak, akikl a húsz-harminc évenként változó hatalom rendszeresen elkobozta ingó-bingóságaikat, de ebb Spanyolhonban élt, tánctudását kamatoztatva hódított, többen kaptak végérvényesen a szívükhöz miatta, párbajban, s egy éppen kitöréssel fenyege (iminens) botrány el menekülve gazdag újvilági hódítója keblére borult, pénzét ellopta, majd Dél-Amerikába hajózott egy kapitánnyal, azt pedig Rio de Janeiro ett egy német bevándorlóval cserélte fel. Őt magát valami mocskos gaucsók erőszakolták halálra, kilencvennyolc éves korában.
Hidegh Veronika egy antikváriumban bukkant rá Mamula Izidóra mérgeskönyvére, és miután végzettsége szerint kémikus volt, könnyedén rekonstruálta a kitűnő recepteket. A füzet végén talált egy meglehetősen fellengző naplót is, abból tudta meg, hogy Mamula Izidóra zabigyereket hagyott Erdélyben, akiből nagyasszony lett, és állítólag a magyarok legnagyobb költőjének, Petőfi Sándornak a szeretője volt.
Ez a Veronika elolvasta Andalúz Georgina leveleit, a búni kastély egyik úrnőjéhez küldözgette rendszeresen. Idős parasztasszonynál bukkant rá, Petőfi-emlékezés volt 2002 júliusának végén Fehéregyházán, elsétált Bún faluig, ott erős gyomormenés érte, bekérezkedett a vénasszonyhoz, és a budiban ez volt a seggtörlő. Szászosan kurpapír.
Megtudta az igazat, és nagyon elkomorult. Tehát nem Petőfitől származik, ahogyan azt Georgina írta volt. Ettől kezdve nem volt nyugta, halni akart mindenáron. Százkilenc volt, mikor sikerült nyélbe ütnie tervét – Hollandiában. Aranyló bágyadt délutánon gyülekeztek a vendégek, főleg unokái és dédunokái. Nézték az agg lédit, aki szőkén pompázott tolóágyában, mindenkihez volt egy kedves szava, a lugas közelében felhangzott a muzsika, egy Vivaldi, egy Mozart, végül Violeta áriája a Traviátából.
Mégsem volt senki sem szomorú.
Pincérek sürgölődtek hangtalanul, a római konyhára emlékeztető étkeket szolgáltak fel, a Nagyi fejedelmi volt, csókolták, ölelték, éppen hogy táncra nem perdült. Nagy vagyonát (azt suttogták, transzilván, bajor, kanadai és argentin ősök, főleg asszonyok alapozták meg hajdanában) nagyjából egyenlően osztotta el örökösei között. Pezsgő durrant, tortát szelt a Nagyi, mondott beszédet, búcsútósztot. Ennek lényege: örüljetek az életnek, amiképpen magam is élveztem minden ajándékát.
Három különböző ritusú lelkész imádkozott, szorgosan oldozták bűnei alól. Beethoven Örömódája zengett, mikor háziorvosa beadta az injekciót. Mosolyogva ment át a másik dimenzióba.
Kívánsága szerint éjfélig tartott a kerti mulatság. Folyt a pezsgő, vad ritmusok aprították miszlikbe az éjszakát, fényorgonák vibráltak, ment a szex, a Nagyi pedig éppen útban volt a krematórium felé.
A tömeges mérgezés okát máig sem sikerült megállapítani. Tény, hogy a Veronika Hidegh euthanáziás partyján megjelent vendégek, hozzátartozók, örökösök jelentős része, akár evett, akár nem, akár ivott, akár nem, fájdalom nélkül ugyan, de csöndben elhalálozott.
Bölöni Domokos
Pusztai Péter rajza
2016. május 31. 07:16
Akkor most forg Petõfi a … sírjában?