Megadják a fűtést

Régebb a blokkban a távfűtést pontosan október 15-én „adták meg”. Mindig így mondtuk: „megadják a fűtést”. Akkor is október 15-én adták meg, ha, mondjuk, előtte már egy héttel napközben folyamatosan mínusz hat fok volt kint.
– Ezek még mindig nem adták meg a fűtést, Vaszi – mondta Tokány néni, hivatásos szomszédasszony, a férjének.
De akkor is október 15-én jött a fűtés, ha arra a napra huszonöt fokos meleg lett. Egyszerre adták és vették az egész blokkban, az egész városban, szóval összefüggtünk. Aztán leváltunk róla, sokan saját hőközpontot szereltünk be, mi magunk adjuk meg, amikor kell, és vesszük el, amikor nem kell.

Szabó néni – akinek tizedfokokat is mérő digitális hőmérőt küldött halottak napi ajándékként a fia Amerikából – volt az első, aki a tavaly már felfedezte, hogy miközben egyre hidegebbek az éjjelek, nála a szobában mintha emelkedne a digitális hőmérséklet. Pedig ő még nem kapcsolta be a csentrálét.
– Biztosan a termopántos ablakod miatt van – mondta neki templomi padtársa a Pata utcai kistemplomban, de aztán Szabó néni rájött, hogy azért van, mert a szomszédék már bekapcsolták a fűtést, és a meleg onnan szivárog át.
Az idén Szabó néni már tudatosan nem siette el a csentrálé bekapcsolását, megvárta, amíg Bezsán bácsi jobbról, a Kilin család balról bekapcsolja. De az öreg Bezsán eldöntötte, hogy megvárja, amíg a felette lakó egyetemista lányok fűteni kezdenek, mert azok mindig csak egy szál bugyiban járnak. Neki most elég lesz az a fentről jövő egyetemista meleg, amíg hidegebbre nem fordul. A lányok nem kapcsolták be, mert ők azt hitték, hogy az öreg Bezsán egyelőre megoldja az ő fűtésüket is, és felvették a téli bugyit. Egyaránt a lányokra, Bezsánra és Kilinékre várt a négytagú Tokány család: nyugdíjas házaspár és a két kutya. Tokány néni meg is kérdezte október 29-én a Kilinék fiát, amikor a Györgyfalvi út aljában a megállóban összefutottak, hogy ők mikor szándékoznak elkezdeni a fűtést, mert né, reggel már zúzmara is van.
December 23-án még senki sem fűtött, már majdnem mindenki a földszinti doktorékra várt, mert ők csak bekapcsolják a csentrálét, mégiscsak doktorok, és né, reggel már hó is volt.
Tokány néni januárban körbement minden nap, és megtapogatta a szobák szomszéd felőli falait:
– Ezek még mindig nem adták meg a fűtést, Vaszi.

Forrás: Magyari Tivadar: Megszokás első látásra. Koinónia, Kolozsvár, 2015

Szerkeszti: Bölöni Domokos