Heinrich Böll: A magyarok felkelése

Úgy vélem, hogy szolidaritásunk puszta kinyilatkoztatásával sem a magyar szabadságharc áldozataival, sem az egyiptomi halottakkal és sebesültekkel szemben nem teljesíthetjük kötelességünket; igaz, a szolidaritás magától értetődő és a magától értetődőt most megteszem: egyetértek a Nyilatkozattal. A magyar férfiakkal, asszonyokkal és gyermekekkel szemben csak akkor teljesíthetjük kötelességünket, ha megkíséreljük megérteni, hogy mi az, amiért harcolnak és szenvednek, már egy teljes hónapja, oly konoksággal, amely Európa nyugati felén nem csak meglepődést, de szégyenkezést is ki kellett volna, hogy váltson. A szemtanúságot nem vallhatom magaménak, mégis biztos vagyok benne, hogy Magyarországon olyan igazságért harcolnak, szenvednek és halnak meg, amelyet mi Európa nyugati felén zászlónkra sajátunkként könnyelműen fel nem írhatunk, vezércikkeinkbe és hírmagyarázatainkba fel nem vehetünk: annak részei, amit mi igazságon és szabadságon értünk, bizonyára a magyar szabadságharcosok szeme előtt is ott lebegnek, de számukra mégis többről van szó, arról is, ami még nálunk sem létezik. Ez a harc értünk is folyik, elkeseredetten, amelyhez egyedül csak jótékonykodással járulunk hozzá, nem kevés ez, és mégse elegendő, és még sincs más eszközünk: szégyenünk határait pontosan jótékonykodásunk és arról való tudásunk jelöli ki, hogy ezt a harcot értünk vívják, a szenvedést értünk szenvedik el.

Forrás: Heinrich Böll: Aufstand der Ungarn. In: Werke (Kölner Ausgabe). Hg. v. Árpád Bernáth et al. Bd. 10. 1956–1959. Hg. v. Viktor Böll. Köln: Kiepenheuer & Witsch, 2005. p. 73.
Az „1956 hatása a német kultúrában” c. szemináriumot a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Bernáth Árpád hirdette meg a 2005/2006-os tanév tavaszi szemeszterében. A fenti fordítás Balogh Melinda, Bereczki László, Demeter Mónika Gabriella, Demku Andrea, Huber Andrea, Mizsei Edit, Paor Smolc Bernadett, Schulz Viktória munkáinak összecsiszolásából jött létre. In: Tiszatáj, 2006 / 11. p. 8.