Salvador Dalí, a legendás spanyol-katalán festő – de bátran nevezhetjük filmesnek, sőt írónak is, mert alkotói képességei majdhogy nem univerzálisak (gondoljunk csupán a Bunuellel együtt forgatott, 1929-es Andalúziai kutya című emblematikus filmre, vagy önéletrajzi regényére) – nem csak a nagyotmondás és az önajnározás már-már utolérhetetlen mestere, hanem esztétikai törekvéseivel, különcségeivel máig ható és korszakalkotónak elkönyvelt zseni. Éppen olyan, ahogyan ő azt magáról számtalanszor minden gátlás nélkül leírta.

Környezete roppant nehezen viselte el, ő maga sem tűrt meg sokáig másokat a közelében – Galának nevezett szerelmét (akit mellesleg Paul Eluard francia költő oldaláról hódított el) kivéve, akit istenített -, mégis sok a bajtársa és a barátja. Ellentmondásos, öntörvényű személyisége számos konfliktust gerjesztett maga körül, de mindez egy jottányit sem von le gazdag hagyatéka érvényességéből.

Hóbortossága, cinizmusa és abszurd humora megdöbbenti, összezavarja a köznapi embert és szándéktalanul is őszinteségre kényszeríti. A magyarországi Gloria Kiadó által megjelentetett kis Dalí-kötet, amely Gondolatok és adomák nem túl fantáziadús címmel jelent meg (a vásárló felé felmutatott vonzerőt itt nyilván maga a szerző személye képviseli) egy 1995-ös párizsi zsebkiadás alapján, árulkodó gyűjteménye szerzője sziporkázó gondolatainak és ötleteinek s lépésről lépésre hozzászelidítheti az olvasót Salvador Dalí polgárpukkasztó allűrjeihez. A könyv, akár a tömör, aforisztikus gondolatok gyűjteményei általában, könnyen olvastatja magát, s a festészet napi világán és problémakörén át a festő életéről, a vallásról, szerelemről, önértékelésről vall.

Különösen érdekes a kötet végéhez illesztett két újságszám, amely nem más, mint Dalí tréfája a közismert Daily News ürügyén, aminek fejlécét önhatalmúlag Dali News-szé változtatja, s a hírlapírói pózt magára öltve, saját “lapjában” minden rovat – cikk, hír, kommentár, glossza, fizetett hirdetés stb. – az egyedül érdemes lény, önnön személye körül forog.

Igazán hálátlan feladat Dalí gondolatainak tárházából szemelgetni, mert szinte lehetetlen lemondani az ízesebbnél ízesebb nagyotmondásokról, s csak az szab gátat a mindent markolás szándékának, hogy az olvasónak is illik hagyni valamit a könyvből. Egy biztos: aki e kötetet átforgatja – a Kájoni János könyvtár szépirodalmi részlegén keressék -, az egészen biztosan felenged majd a gőgjéről elhíresült művészfejedelem iránt. (Cseke Gábor)

Salvador Dalí
Gondolatok

Minden erőfeszítésem nap mint nap és mindöröktől fogva egyetlen dologra irányul: hogy sikerüljön Dalínak lennem.

*
Egyszer majd kénytelenek lesznek miattam az életművemmel foglalkozni.

*
Egész testem a ruhámba van zárva. Csupán a bajszom áll ki.

*
Nagyon ritkán süllyedek odáig az életben, hogy civilbe öltözzem. Én mindig Dalí egyenruhában járok.

*
A bolond és köztem csupán egyetlen egy a különbség, éspedig az, hogy én nem vagyok bolond.

*
Amikor hatéves voltam, szakácsné akartam lenni. Hétévesen pedig Napóleon. De amikor benőtt a fejem lágya, megértettem, hogy nem törhetek magasabbra, minthogy Dalí legyek.

*
Ha pénzt akarunk keresni, minden eszköz jó, bármi módszer megengedett – a lopás, a plágium… – egyedül az nevetséges, ha azt állítjuk, hogy az emberiség vagy az utókor javára szolgál.

*
Nem könnyű az egész világ feszült figyelmét folyamatosan magunkra vonnunk fél óránál tovább. Nekem húsz éven át sikerült, és minden áldott nap.

*
Be tudom önöknek bizonyítani, hogy képes vagyok elfogadni 50 ezer dollárt ebben a szent pillanatban, minden ellenkezés nélkül.

*
A televízióban egyszer megkérdezték tőlem: „Mi a különbség Velázqueznek Juan de Paredes arcképe és a róla készített legjobb fénykép közt?” Azt feleltem: „A különbség jelenleg pontosan tízmillió dollár.”

*
Az ötletek azért vannak, hogy másolják. Nekem újra el kell adnom az ötleteim. Jobban szeretem, ha ellopják tőlem, akkor megúszom, hogy magamnak kelljen megvalósítani.

*
Ne féljenek a tökéletességtől. Sosem érik el.

*
A tökéletesség jelképe a sertés. A sertés jezsuita módon halad előre, de nem hátrál meg korunk mocskának közepette. Jómagam fejedelmi sertés vagyok.

*
A tökfilkók elvárnák, hogy hallgassak a másokhoz intézett tanácsaimra. Lehetetlen, hiszen én tökéletesen más vagyok…

*
A festmény, akár a szerelem, a szemen át hatol be, és ecsetszálakon át csordogál.

*
Abból a tényből, hogy magam sem látom tisztán festményeim értelmét, nem következik, hogy nincs értelmük.

*
Mindig bátorítom az embereket, hogy másolják a festményeimet, mert szerintem a másolatok szebbek, mint az eredetiek.

*
Ha középszerű vagy, mégha igyekszel is rendkívül rosszul festeni, észreveszik, hogy középszerű vagy.

*
Ha az amerikaiaknak egy családot rajzolsz, amint épp egy gordonkát szeletelnek fel, mint a báránycombot, hidegen hagyja őket. De ha egyúttal bajuszt festesz a kutyának, zavarba jönnek és megkérdezik, hogy miért.

*
Két őrszemként felállítva a bajszom személyem bejáratát védelmezi.

*
Vannak emberek, akik nem elég értelmesek ahhoz, hogy mindenről egyszerre legyen véleményük. Én nem tartozom közéjük.

*
Ingyen sosem adok tanácsot. S ha tanácsot adok, az mindig többe kerül, mint amennyit nyerek rajta.

*
Sohasem kábítózok, hiszen magam vagyok a kábítószer.

*
Mások véleménye hidegen hagy. Kizárólag az érdekel, hogy Dalíról beszéljenek. Még akkor is, ha kénytelenek csupa jót mondani.

*
Gyűlölöm a szabadságot: arra kötelez, hogy válasszak.

*
A legkevesebb, amit egy szobortól elvárhatunk, az, hogy ne mozogjon.

*
Az élet belégzés, lélegzés és kilégzés.

*
A geológiából valami lesújtó szomorúság árad, amit sosem fog tudni leporolni magáról. Szomorúsága abból fakad, hogy az idő ellene dolgozik.

*
Amikor a csillagos eget nézem, kicsinek találom. Vagy én növök meg, vagy a világegyetem húzódik össze. Ha csak nem egyszerre mind a kettő.

*
Az ellenségeim nélkül nem lennék az, aki vagyok.

*
Minden alakít rajtam, de semmi sem változtat meg.

*
Dajka vagyok. Előveszem keblemet és megszoptatom korszakomat. Egész évszázadom csupán az én ötleteimből táplálkozik.

*
Nem én vagyok bohóc, hanem ez a hajmeresztően cinikus társadalom, amely oly gyermetegen öntudatlan, hogy komolyan játszadozik, így jobban elrejti bolondságát.

*
Tegnap, szeptember 9-én átfutottam a zsenialitásomról szóló könyvelést, hogy meggyőződjek arról, növekszik-e.

*
A hajó küllemére nézve a legszabadabb és a legkönnyebb a világon, de roppant szigorú összefüggések rendszere.

*
Azzal teszem a legnagyobb szolgálatot annak, aki könyvet ír rólam, hogy minden áldott alkalommal seggberúgom, amikor találkozunk. Ha tűri, akkor érdekli a dolog. Ha nem, akkor nem érdemli meg, hogy megcsinálja.

*
A szürrealisták és köztem az a különbség, hogy én szürrealista vagyok.

*
Valójában csak olyasmit szeretek enni, aminek áttekinthető a formája és az értelem számára világos. Undorodom a spenóttól, mert alaktalan, akár a szabadság. A spenót ellentéte a fegyverzet.

*
A hegységek távolról olyanok, mintha Bach szerezte volna őket. Közelről azonban érdesek, mint a táj aranyere.

*
Amikor Picasso Olaszországban járt, éterre volt szüksége. Felkereste a patikust, de mivel nem ismerte a megfelelő szót, lerajzolta, hogy mit keres.

*
A vásznat csak befejezetten szabad megmutatni, különben elszáll a rejtély, mintha korán nyitnánk ki a palackot.

*
Az igazi festő képes kell legyen még a fosztogatás és a lázadás közepette is türelemmel másolni egy körtét.

*
Festő, nem vagy szónok! Fess tehát, és fogd be a szád!

*
Ha előre megérted a festményedet, akár meg se fessed.

*
Akár kemény, akár puha az óra, nincs jelentősége, az a fontos, hogy pontosan mutassa az időt.

*
A forma mindig egy könyörtelen inkvizíciós folyamat terméke, amelynek alávetik az anyagot.

*
A hülyék többsége azért kényszerül dolgozni, hogy pénzt keressen. Nekem azért van szükségem a pénzkeresetre, hogy nyugodtan dolgozhassak.

*
A malmok lisztet járnak. Én a lisztből malmot gyártok.

*
Dalí-találmány: mágikus ceruzahegyező nyoszolya.

*
Egyszer tökéletesen kibeleztem egy kenyérhéjat és elhelyeztem benne egy csöppnyi Buddhát, majd teljesen beborítottam döglött bolhákkal. Azután lezártam a héj nyílását egy fadarabbal, az egészet lecementeztem, és föléírtam: Lólekvár. Mit jelentsen ez?

Dalí-művek címei
(válogatás)

Spektrális tehén.

Közepes francia kenyér, amelyen két tányér nélküli tükörtojás lovagol, szodomizálni akar egy portugál kenyérbelet.

Kanálban megfestett sült tojások – az ábránd és a megállított pillanat találkozása.

Hullagyalázó szökőkút folyik a zongorából.

Átlagos atmoszferikokefál hivatalnok koponyahárfa tejét fejő testtartásban.

A tartós jó idő miatt elszontyolodott fodrász.

A rántották ellenállhatatlanul haladnak a kézi összeroppantás felé.

Lírai nyúlványával éjjeliszekrényen nyugvó koponya, a bútornak egyforma hőmérsékletűnek kell lennie a piros magvájó fészkével.

Mae West lakásnak is használható arca.

Ampurdan patikusa egyáltalán semmit sem keres.

Patikus rendkívüli elővigyázatossággal felemeli egy zongora bőrét.

Kenyér a tékozló fiú fején.

Ajzószeres zakó.

Lágy szerkezet főtt babbal – a polgárháború titkos előérzete.

Autótörmelékek telefont harapdáló vak lónak adnak életet.
*
Láthatatlan afgán a tengerparton García Lorca arcának kompótostál formájú jelenésével, a tálon három füge van.

Telefon három rostonsült szardíniával szeptember végén.

Két kenyérdarab szerelmi érzést fejez ki.

Lágy önarckép sült szalonnával.

Geopolitikus gyermek az új ember születését figyeli.

Egy gránátalmát körülrepülő méh okozta álom az ébredés előtti pillanatban.

Három cipőből hiába patakzó szökőkút.

Napóleon orra állapotos nővé átalakulva mélabúsan sétáltatja árnyékát az eredeti romok között.

Mélabús atom és urán idill.

Repülő óriás félcsésze, öt méter hosszú meg magyarázhatatlan nyúlvánnyal.

Néró orrának anyagtalanítása.

Jómagam hatéves koromban, amikor kislánynak hittem magam, éppen felemelem a tenger bőrét, hogy megfigyeljek egy alvó kutyát a víz árnyékában.

Ifjú szűzleány önmagát szodomizálja saját ártatlanságával.

Négyfenekű folytonosság.

Galacidalacidezoxiribonukleinacid.

Gala nézi a Földközi-tengert, amely húsz méterre tőle Ábrahám Lincoln arcképévé változik.

Dalí keze elhúz egy felhőforma Aranygyapjút, hogy Galának megmutassa a teljesen mezítelen hajnalt a nap mögött roppant távol.

Egy puha óra a megfelelő helyre téve mértéktelen kielégítéssel megöli és feltámasztja az ifjú efeboszt.

Egy ágy és két éjjeliszekrény vadul rátámad egy csellóra.

Adomák

* Dalít számtalanszor letámadták az étteremben ismerős vagy ismeretlen férfiak és nők, akik roppant lelkesedésükben a végtelenségig el voltak ragadtatva, hogy összefutottak a mesterrel. Ő pedig igen udvariasan várta a végzetes kérdést: „Átülhetek az asztalához?” Erre aztán a lehető legkomolyabban és legfagyosabban így válaszolt: „Semmi akadálya. Tegyen le ötezer dollárt az asztalra, vagy hordja el magát”. Voltak, akik teljesítették, és Dalí szabódás nélkül zsebrevágta az összeget.

* Legendás hírű Dalí port-Iligati uszodája. A mester számos vendége előre örvendezett, hogy „belefejeselhet” a pompás medencébe. Óriási megdöbbenéssel vették tudomásul, amikor egyszer a széléhez értek, hogy az alját tengeri sünök borítják! A vendégek többsége lemondott a fürdőzésről. A legderekabbak, akik vállalták a kockázatot, boldogan állapították meg, hogy átlátszó üveglap választja el a tengeri sünöket a medence tényleges fenekétől, tehát a fürdőzés ártalmatlan.

* Amikor Dalí kisfiú volt, kis szertartásokat szervezett, hogy konkrétan érzékeltesse pajtásaival felsőbbségét. Szabályos időközönként helyet foglalt egy asztalnál, és felajánlotta, hogy minden pénzdarabot, amely megfelel öt francia centime-nak, bevált egy saját zsebpénzébőí származó tíz centime-osra. A cserekereskedés nagy sikernek örvendett, legfőképpen pedig megengedte a felséges és nagylekű Dalí’nak, hogy az ifjú iskolatársakkal szemben ugyancsak pöffeszkedő képet vágjon. Jó néhány évvel később eltervezte, hogy a szokását másként álnokul felújítja. Egy televízió-csatorna támogatta anyagilag, ezért kigondolta, hogy egy napra berendezkedik New York egy előkelő negyedében, és két dollárt ajánl fel az egydolláros bankjegy ellenében. Ezenfelül Dalí mindegyik „ügyfelétől” ujjlenyomatot és személyi képet is kér. A mester aláírásával egyből kiadnak egy könyvet, ahol minden ügyfél személyleíró kartonját is csoportosítják. A nyilván roppant drága könyv sejthetően bomba üzlet lett volna a benne szereplő személyekhez képest, akik ugyan nyernek egy dollárt a kereskedelmi ügyleten, ám jóval többet adnak ki a mű megvásárlására!

1. demivanna:
   2010. október 19. 19:04

   itt egy nagyon jó link az életéről
   http://mobellino.blogspot.com/1997_05_01_archive.html

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ