Az izgalmas kötet nagy erudícióval tárja fel a Gresham palota épületét és a benne kialakuló anglofil szellemiségét, ami különösen a második világháborúban vált fontossá. Megjelenik a miniszteri tárcát vállaló Kossuth Ferenc, a magyar olajkutatás nagy alakja, s a kávéházban gyülekező náciellenes művészek, tudósok, politikusok is. A kötetben olvastam először, hogy Márai Sándor kapcsolatban állt az angol titkosszolgálattal. A kötet különös figyelmet szentel a palota életében mindig hangsúlyos angolszász szellemiség bemutatásának, az angolszáz kapcsolatok feltérképezésének. Színes miniesszét olvashatunk a palota kávéházában szereplő konferanszié műfaj nagyjairól: Nagy Endréről, s Békeffi Lászlóról. Az ő kapcsolatainak legerősebbje a Basil Davidsonnal való ismeretség, mivel később ő lett a Special Operations Executive ( SOE), a németek által megszállt országokban az ellenállás megszervezésére létrehozott brit titkosszolgálat magyarországi rezidense. Békeffit letartóztatja a Gestapo, raboskodik több intézetben, a dachaui koncentrációs táborba kerül, teljes felépüléséhez nagy segítséget nyújtanak az általa igénybe vett svájci és osztrák szanatóriumok. Ő lesz a háború után a londoni kiadású Hontalan Magyarok Naplójának és a NEW York-i Szabad Magyar Pódium főszerkesztője. Svájcban látogatja meg őt Szakasits Árpád, Nagy Ferenc miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnök- helyettes. Mindent megúszott, mert Békeffi soha nem lépett a háború után magyar földre. Terrorizmusban akkor még viszonylag jól álltunk, Rassay Károlyt, a palotában működő Országos Szabadelvű Klub vezetőjét például kétszer is fel akarták robbantani, csak nem sikerültek a merényletek. A köztiszteletben álló ellenzéki politikus és főszerkesztő (az Esti Kurir-ról van szó, melynek szerkesztősége szintén a Gresham-ben kapott helyet) házigazdaként a lakásán látta vendégül Kállay Miklós miniszterelnöknek az angolszász szövetségesekkel titkos kapcsolatokat kiépíteni és a német befolyást csökkenteni igyekvő politikáját befolyásoló konzervatív- liberális gazdasági és közéleti személyiségeteket, így pl. Apponyi Györgyöt, Baranyai Lipótot, Chorin Ferencet, Esterházy Móricot, Gratz Gusztávot, Fenyő Miksát, Kornis Gyulát és Pallavicini Györgyöt, Bethlen Istvánt, Szakasits Árpádot, Tildy Zoltánt, Auer Pált. Rassayt később letartóztatták a németek, a mauthauseni táborból szabadult, de Rákosi is utálta , kitelepítette. A 20. század méltatlanul elfeledett és oly sokat idézett magyar szabadelvű politikusa 72 éves korában, 1958-ban hunyt el. Az igényes kiállítású kötet döntő része a magyar ellenállással foglalkozik, annak is az angolok barátságát kereső szárnyával. Páratlanul részletes beszámolót olvashatunk erről a heroikus küzdelemről. A kötet nagy előrelépése , nóvuma Bőhm Zsigmond tevékenységének részletes bemutatása. Feltűnik ugyan benne (a könyvben) Hatz Ottó szófiai, ankarai katonai attasé. A kötet szerzője is azt írja, hogy zseniális kém volt. nos Hatz(akit vívókarrierje során Hatszeginek is neveztek ) még ennél is több volt, a kémkedés világrekordere. Ő volt a világon az első azon egyén, aki a legtöbb országgal titkosszolgálati kapcsolatban volt. Kereste a Gestapo, Sztálin, a magyar hírszerzés, mind le akarta tartóztatni. Hatz volt a negyedik vezérkari tiszt, aki átrepült, átállt az oroszokhoz, abban a reményben, hogy a magyar hadifoglyokból hadtestet állíthat fel, amit a Wermacht ellen vetettek voltak be. Hatz később Sztálin vívóedzője lett, majd átdobták az NDK-ba ugyanezen feladattal. Magyarországra való letelepedése után letartóztatták és perbe fogták, de kiderült, mindvégig hűséges maradt hazájához. A per végén poszthumusz vezérőrnaggyá nevezték ki. A kötet több apró miniportréban jeleskedik, mely portrék olyan személyeknek állít emléket, akik szoros kapcsolatban álltak az angol titkosszolgálattal, de tárgyalja a zsidómentő Komoly Ottó, és Wallenberg szerepét is. Szenzációs

Kerekes Tamás

www.jaffa.hu
a kiadó:
A budapesti Lánchíd pesti hídfőjénél álló Gresham-palotát mindannyian jól ismerjük – legalábbis kívülről. De tudjuk-e, miféle titkokat rejtett egykor az impozáns épület?

Szelke László izgalmas és olvasmányos nyomozása, A Gresham a nácik ellen a 19. századtól a második világháborúig kíséri nyomon a mai luxusszálloda fordulatos történetét. A százarcú épület a kezdetektől a történelem fősodrában állt. Elődje, a Nákó-palota magánházként olyan hírességek lakhelye volt, mint a Lánchíd tervein dolgozó Clark Ádám vagy a Széchenyi István életnagyságú portréját festő Barabás Miklós, a század végén pedig a Gresham életbiztosító társaság székhelyéül szolgált. Miután a 20. század elején szecessziós stílusban újjáépítették, a pezsgő kávéházi élet meghatározó színterévé, haladó értelmiségiek találkahelyévé avanzsált.

Ahogy a Horthy-rendszer idején egyre fogyott a levegő, úgy vált a Gresham-palota az ellenzéki politika, a szellemi ellenállás, a mind rendszerkritikusabb kabarék otthonává − a második világháború idején pedig a titkos diplomácia és az embermentés megkerülhetetlen központjává. Náciellenes művészek, újságírók, tudósítók, attasék, hírszerzők, kémelhárítók, kettős, sőt hármas ügynökök fordultak meg a falai közt, és itt működött többek közt a liberális párt pesti klubja, illetve a szabadelvű Esti Kurir című napilap szerkesztősége. A könyv lapjain a kor olyan meghatározó figurái tűnnek fel, mint Szent-Györgyi Albert és Herczeg Ferenc, Szekfű Gyula és Raoul Wallenberg, de megismerkedhetünk a budapesti könyvhét alapítójával, a bátor embermentő Supka Gézával, a zsidótörvények kíméletlen kritikusával, Rassay Károllyal vagy a Pódium Kabarét vezető Békeffi Lászlóval, aki az angol titkosszolgálattal is kapcsolatban állt.

Tények és legendák, törvénytisztelők és provokátorok, hősök és áldozatok – A Gresham a nácik ellen a történelem legrejtettebb kulisszái mögé kalauzolja olvasóját.

SZELKE LÁSZLÓ 1975-ben született. Egyetemi adjunktus, 2013-ban szerzett doktori fokozatot, jelenleg a piliscsabai Művelődési Információs Központ és Könyvtár igazgatója. 19−20. századi magyar és egyetemes történelmet tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.