A hadigépezetekről szóló könyv inkább egy hatalmas album, hadigépezetekről szól földön, vízen, levegőben, s inkább ajándékozásra javallom azoknak a fiúknak, akiknek korai a papás- mamás, vagy már kései. A gyönyörű, rendkívül gazdagon illusztrált album az ókortól veszi szemügyre a védekező és támadó mesterséges harci eszközöket, egy nyúlfarknyi kivétel van, Leonardo de Vinci csatagépeinek ( aki megsejtette a tankot pl.) szentel egy fejezetet. A kötet nagyon könnyen áttekinthető. Három fontos fejezetre oszlik: szárazföld, tenger, levegő. Név és tárgymutató egészíti ki.
„Vitatott kérdés , hogy a hódítás vágya az emberi természetben gyökerezik-e, az azonban bizonyos ,hogy ez a vágy folyamatosan olyan eszközök és szerkezetek megépítésére ösztökélte az emberiséget, amelyek segítségével egyre egyszerűbben és gyorsabban elérhette célját. Tudjuk, hogy már a legősibb ismert kultúrák is használtak hadigépezeteket, és ezek a történelem jelentős korszakváltásaival együtt maguk is változtak. Az első nagy áttörésnek tekinthetjüka kerékfeltalálását és a ló háziasítását, e két fejlesztés összeházasításából születtek az első harci szekerek. Ezek a gépezetek már igen kidolgozottak voltak, ami nem meglepő, hiszen a történelem során az emberiség a jelentősebb célok eléréséhez szükséges szerkezetek megalkotásakor mindig is a rendelkezésre álló leghatékonyabb és legkorszerűbb technikát használta, hogy felülmúlja az ellenség fegyverzetét és annak hatásfokát.”-olvashatni az előszóban.
Az ókori ostromgépek csúcsa a helepolisz volt, melyet több száz ember működtetett. Ezek a gigászi fatornyok több emelet magasak voltak, és a szintek között lépcsőkön lehetett közlekedni. Ideális volt arra a célra ,hogy megközelítse az ellenséges falakat, jóllehet működtetéséhez több száz ember ereje kellett. Többségüket fémlemezek borították. A hagyomány szerint, miután beleolvasztották az egyik helepolisz fémborítását, az így nyert fémből építették meg a rhodoiszi kolosszust a Kr.e. 3. században.
A csatagépeknek a lőpor feltalálása vetett véget. A salétromot Kínában találták fel, majd arab közvetítéssel jut el Európába s a 14. században Európában Németországban és Angliában már gyártották. A puskapor robbanóereje elég volt, hogy lövedékeket mozgasson nagy sebességgel, és ez örökre megváltoztatta a haditechnika arculatát. Ez időtájt készültek az első ágyúk, amelyek aztán megérkeztek a hadseregekhez is, és innentől kezdve megváltoztatták a páncélok és az erődítmények fejlődési irányait. A lőtávolság és a tüzelési technika terén már nagyon sok és nagyon hamar forradalmi változtatásokra került sok, ezzel együtt a kaliberek és a lövedékek előállításához használt anyagok is sokat fejlődtek. Kezdetben a lövedékek tömör kőből készültek, de már igen hamar felváltották őket az üreges fémgolyók, melyek belsejébe robbanóelegyet lehetett tölteni. A 15. századtól kezdve a földrajzi felfedezéseken át egészen a 18. századig a tüzérség lassan ugyan, de folyamatosan fejlődött, akárcsak a haditengerészeti technológia. Ebben a korszakban hatalmas flották épültek, hajóik egyenként ágyúk százait hordozták. A hajópark rettenetes tűzereje -a könyv szinte minden oldalára esik egy, vagy akár több illusztráció -hamar a nagyhatalmak hadseregének kulcselemévé avatta a haditengerészetet. Ez tette lehetővé, hogy az európai államok a földkerekség egészére kiterjedő birodalmakat építsenek fel, és az óceánok kereskedelmi útvonalai is biztonságosak legyenek.

A szárazföld: gőzgépektől az atomreaktorokig

A 18. század végén és a 19. század elején elsőként Nagy-Britanniában, majd ezt követően Európában és az Egyesült Államokban lezajló ipari forradalom új és elképesztő változásokat hozott. A technikai fejlődés újabb mérföldkövét a gőzgép jelentette. Ennek alapján született meg a vasút, de az első önműködő járművek és hajók is ezen alapultak. Mindez a hadviselést is döntően átalakította, innentől egyre inkább a gépesített haderők váltak kulcsfontosságuakká. ugyancsak a gőzgép vetett véget a vitorlás hajók uralmának a haditengerészetnél. A hajókat motorral látták el, árbócaikat leszerelték, fatestüket pedig fémszerkezet vette át, váltotta fel. A belső égésű motorok és az elektromosság felfedezése volt a következő ugrás. Megindult a versengés a lőtávolság, a hatékonyság és egyéb tulajdonságok javítása terén. Az első világháborúban tűntek fel a harctereken az első páncélozott harcjárművek. A tengereken a tengeralattjárók meghódították a mélységeket, miközben a hajók hatótávolsága is megnövekedett. A levegőben megjelentek az első repülőgépek, melyek a 20.században haderőinél ugyanolyan jelentőségre tettek szert, amilyet háromezer évvel korábban II. Ramszesz idején az egyiptomi harci szekerek mondhattak magukénak. Megjelentek az első nagy repülőgép-anyahajók is. Kíséretük számos rombolóból, fregattból és más hajókból állt. Felfedezték a radart és a nukleáris energiát. Ez újabb lökést adott a haditechnikának.1954-ben vízre bocsátották az első atommeghajtású tengeralattjárót, majd 1960-ban szolgálatba állt az USS Enterprise is, a világ első atommeghajtású repülőgéphordozója is. A jelenben a kommunikációs technika uralja a hadviselést, legyen szó bármilyen harci eszközről. Digitális korunkban a katonai műveletek minden korábbinál nagyobb méretekben támaszkodnak az információs technológiára, maga a háború is változóban van. Hibrid hadviselés van, ami a hagyományos harci eljárásokat kombinálja az úgynevezett aszimmetrikus harcászattal. Ide tartozik a terrorelhárítás, a gerillaellenes hadviselés, az ellencsapás, illetve a kijelölt frontvonal nélküli hadviselés, Ezek arra késztették fel a haderőket, hogy robotokat és pilóta nélküli harcjárműveken, úgynevezett drónokon alapuló offenzív és defenzív rendszereket dolgozzanak fel. Az utóbbiakat valós idejű számítógépek vezérlik, az összeköttetést műholdak segítségével oldják meg. Legújabb verzióik még jó pár évig a legszigorúbbnak őrzött hadititoknak számítanak. Ha harminc millió évig nem dohányzom, akkor talán telik nekem egy kisebb Lopakodóra, amelyet rosszarcú, csúf és idegen, posztmodern íróbarátaim ellen vetnék be a soros tokaji írókonferencián.

Kerekes Tamás

Alexandra Kiadó
www.alexandra.hu

Az emberek a civilizáció kezdetétől fogva arra törekedtek, hogy megvédjék az általuk létrehozott közösségeket, és tovább terjeszkedjenek. Ahhoz, hogy egy birodalom sikeres és hosszú életű legyen, kulcsfontosságú volt az újszerű katonai eszközök használata. A csatákat hosszú évezredeken át kizárólag földön és vízen vívták, a levegő csupán a közelmúltban vált hadszíntérré. A repülőgépek megjelenésével azonban egyből felmerült a légi hadviselés gondolata is.

E kötet több mint hatvan hihetetlen harci gépezetet mutat be, melyeket a történelem során földön, vízen és levegőben bevetettek. Lenyűgöző, élethű illusztrációk, leírások, látványos csatajelenetek szemléltetik, hogyan alkalmazták ezeket a szerkezeteket a harcban.

Fedezzük fel, hogyan jutott el a technikai fejlődés a hettita harci szekértől a T-34 harckocsiig, a római hadigályáktól a Nimitz-osztályú repülőgép-anyahajókig, vagy a Fokker Dr.1-től az F-14 Tomcatig.

Az emberiség nem csak a modern korban készített különleges harci eszközöket. Sok ezer évvel ezelőtt az egyiptomiak már lóvontatású harci szekereket használtak a csatákban.
Ezek a szerkezetek a kor gyalogosainál jóval gyorsabbak, mozgékonyabbak és erősebbek voltak. A katonai gépezetek tökéletesítése a görög hadigályáktól a középkori ostromszerkezetig töretlenül folytatódott tovább.
Napjaink pilótái modern, sugárhajtású vadászgépeik segítségével könnyűszerrel elérik még a földfelszín feletti 15000 méteres magasságot is, ahol akár a hangsebesség kétszeresével száguldhatnak, hogy pillanatok alatt eljussanak bármely hadszíntérre.
E könyvből megismerhetjük azt az utat, amely e lenyűgöző, modern haditechnikáig vezetett, áttekintve a múlt és a jelen legnagyszerűbb harci gépezeteit. A fegyverek, valamint a döbbenetes csatajelenetek látványos képei szemléltetik, hogyan is működtek ezek a szerkezetek éles helyzetben.