1849. július 31: Petőfi Sándor magyar költő eltűnt az erdélyi Fehéregyházán, az 1848-49-es szabadságharc egyik végső, vesztes ütközetében.
1944. július 31: Antoine de Saint Exupéry francia prózaíró-repülő gépével felszállt Korzika szigetéről és sohasem tért vissza.
Mindkét eltűnés remények, várakozások, legendák egész láncát indítottá el s tartotta sokáig életben a közvélemény szívében.
Többszörösen is elmondható hát, hogy a két alkotó elevenen él az emberek emlékezetében. Akárcsak életművük.
Petőfi ma is a legismertebb, legünnepeltebb és legelismertebb magyar költő.
Saint-Ex, ahogy barátai becézték, a maga félbemaradt Citadellájával, de még inkább a világot széltében-hosszában meghódító Kis herceg-ével messze kimagaslik a huszadik századi irodalom teljesítményéből.
Örök kérdés, hogy a két zseniális alkotó már-már nyomtalan eltűnése nem életművük sorsára volt-e hivatott rányomni az egyetemesség pecsétjét? (CsG)

Folytatjuk