B. Tomos Hajnal: A ház
A ház, amelyben lakom,
amelyben tegnap és tegnapelőtt is laktam,
ahol apám és nagyapám élt,
félelmetesen kezd hasonlitani rám –
főleg igy profilból,
pont olyan, mint én,
vagy inkább én vagyok
a ház eleven mása:
minden rázuhanó zápor
mintha fejemen kopogna,
s ablakai szemével
tekintek néha a túloldalra.
Egyre kényesebb ez a forma:
kiköltöznék, végleg leráznám,
vissza se néznék,
ha nem lenne bőrömhöz forrva.
Pusztai Péter rajza