B. Tomos Hajnal: Tengerparti fecnik
IMPRESSIONS SOLEIL LEVANT
Monet-re emlékezve
Az emberben
a valóság szemével meglátta
az állatot –
a látnok szemével
megpillantotta benne
a jövőt.
KÉRDÉS A RÓZSÁRÓL
Miért kell minden nap
tüskéket simogatnom
meztelen ujjal,
hogy újra és újra
a kiserkenő bíborból
beszippanthassam a rózsa
bizsergő élet-illatát ?
ÖRÖKÖLT KERT
Csontra csont,
húsra haj és köröm
építette a humuszt,
termékeny ős-örököm.
Zöldellő virágos kertembe,
most markomban
hordom rá a vizet.
GYÖNGYÖT LÁTNI
Csak addig tartson lélegzetem,
a reggelente derekamba
nyilalló mehetnék,
amíg kinyílik elvermelt
harmadik szemem :
meglátni végre
minden kagyló-szívben
az igazgyöngyöt.
KILÁTÁS AZ ÁGYBÓL
Ebből a szögből kihullt a világ:
csak magányok,
álmatlanságok,
ármányok és tépelődések
fölé húzott tetők látszanak.
Ebből a szögből látom
az egész világot:
az embereket egyetlen csokorba
kötő kék szalagot.
ÁLMATLANSÁG
Puhán hízó Cyklopsz az ég-
hold-szeme vesémbe szúr,
csillag-szög fúródik szemembe.
Meg-megcsörrennek csontjaim,
mint fagyba kikötött
kutya lánca-
Egy régi kiszámolósdit nyaggatok:
minden sorral a falióra
kettyenése felesel –
Hol van ilyenkor az isten ?
(Folytatás következik)

Pusztai Péter rajza
2016. augusztus 6. 11:06
Szép.. A Gyöngyöt látni különösen tetszik.