2016. augusztus 6.

/Összeállitásunk a nap folyamán többször frissül/

(Megnyitó) * Tízfős csapattal érkeznek a menekültek, akik saját országukat kénytelenek voltak elhagyni, de a NOB lehetőséget akart nekik adni az olimpiai szereplésre. A tízfős csapatból az öt futó – 400, 800 és 1500 méteren – Dél-Szudánból, a marathoni futó Etiópiából, a két dzsúdós a Kongói Demokratikus Köztársaságból, a két úszó pedig Szíriából jött; a polgárháború miatt elmenekült Rami Anisz Belgiumban él, száz méter pillangón indul, a keresztény családból származó Juszra Mardini pedig kétszáz gyorson. Mardini menekültként is úszott, Törökországból Görögországba, amikor az embercsempészek által adott csónak felborult az Égei-tengeren. (maszol.ro)

(Foci) Brazíliának már nem jelenti ugyanazt a foci, mint akár még két évtizede, a népességrobbanás eredményeként a metropoliszokban eltűntek a grundok, természetes kiválasztódás helyett ott is inkább már az akadémiai képzés jellemzi a sportágat. Az emberek persze továbbra is szeretik a labdarúgást, csakhogy a tömegek képtelenek megfizetni a világbajnoki és az olimpiai belépők árát, a meccs­re járás a vékony felső középosztály kiváltsága. A brazilok irigykedve nézik a jellemzően észak-amerikai és európai turistákat, rosszabb esetben tesznek az olimpiára. (Magyar Idők)

(Riói tél) Rióban most éppen tél van, amiről igy számolt be Deák Krisztina szerkesztő, az M4 televizió stábjának tagja: „Itt a médiaközpontban (IBC) nagyon hideg, 16 fok van. Három réteg ruhával, takarókkal egészen tűrhető. Kint azonban párás, őszi-tavaszi érzése van az embernek, egyik pillanatban verőfényes, a másikban borús. Viszont hat óra után besötétedik, ez jelzi, hogy tél van.” (M4sport.hu)

(Lángvivők) Az olimpiai láng meggyújtása előtt a lángvivő csapat éppen Rio de Janeiro északnyugati részén haladt, amikor elhaladtak egy favella – magyarán: nyomornegyed – mellett. Éppen a lángvivők közelében kezdtek el lövöldözni, mire rájuk szóltak, hogy húzzanak bele, ha kedves az életük. Persze, mindenki rohanni kezdett az életéért, a szemtanúk szerint olyan volt, mintha a 100 méteres sprint döntőjét futották volna… Később kiderült, hogy feltehetően egy gengszter kezdett el lövöldözni az égbe céltalanul, nem is akart a csapatra támadni. (Ripost.hu)

(Paralimpia, érmek) A paralimpiai érmek története 1960-ra nyúlik vissza, ekkor kaptak ugyanis először érmeket a sportolók a paralimpiai játékokon. Kevesen tudják azonban, hogy a hagyomány néha megszakadt, ugyanis több paralimpián csupán trófeát vagy oklevelet vehettek át a nyertesek. 1984-ben ráadásul ugyanolyan érmet kapott az első, a második és a harmadik helyezett. Magyarország az első paralimpiájáról, az 1972-es heidelbergi játékokról sikeresen térhetett haza, hiszen Fejes András bronzérmet nyert atlétika sportágban. Ez a siker az évek során tovább folytatódott, így eddig összesen 30 arany-, 41 ezüst- és 55 bronzéremmel büszkélkedhetünk. (ZETApress.hu)

(Beint az apjának) A Japánban született kanadai úszó, Santo Condorelli versenyszámai előtt az ismert nemzetközi jellel még a medencébe ugrás előtt bemutat, ráadásul a saját édesapjának, aki gyerekkora óta mindenhová elkiséri Santót. – Gyermekként nagyon félős volt, nem volt semmi önbizalma, így együtt kitaláltuk ezt a szokást – mesélte az apukak. – Azért csinálja, hogy megmutassa a többieknek, nem foglalkozik velük, és felpörögjön a versenyre. Mivel azonban nem akar bántani senkit, nekem mutat be, én pedig cserébe bemutatok neki… Ez veszi le a terhet a válláról. (Blikk.hu)

Szerkeszti: Cs.G.