Fáradt csontok

Gedeon azt mondta a feleségének: – Immár ismét az orvosnál kötök ki. Fáj a derekam.
Az orvos alaposan megvizsgálta, megtapogatta a fájós részeket.
– Igen – mondta –, érzékennyé váltak az izmok, fáradtak a csontok. Milyenkor fáj a leginkább?
– Doktor úr, ha lehajolok, a derekam nyikorog. Mikor állok fel, akkor recseg. Ha emelek valamit, akkor ropog. Ha hirtelen balra fordulok, akkor herseg. Ha pedig jobbra dűlök, akkor csikorog.
– Na – mondta az orvos –, gyógyszert írok fel, ágyba parancsolom. A derekát kímélje: ne nyikorogtassa, ne recsegtesse, ne ropogtassa, ne hersegtesse, ne csikorogtassa.

Énekeltem a bivalynak

Lidi néni valamikor városon volt cselédlány. Egy kislányt és egy csecsemő kisfiút gondozott. – Boldogak voltak a szülők, mert én megbízható voltam. Ahogy reggel felöltöztem, kellett menjek az istállóba, ahol negyed óra hosszat énekeltem a bivalynak. Mert a bivaly Pali bácsinak, a szolgának csak nótaszó mellett adta le a tejet. Aztán éneklés után tisztába tettem a kicsi gyermekeket, majd ment tovább a délelőtti munka.

(Ráduly János: Énekeltem a bivalynak. 105 félperces történet. Editura Garabontzia Kiadó Marosvásárhely, 2016)

Szerkeszti: Bölöni Domokos